MITEM-krónika 21. rész – Színházi Olimpia; Aiasz, az őrület és a A nap fiai

Sűrű zárónapja volt a MITEM programsorozatának. Két előadás is szerepelt a műsoron, és ezeket megelőzően egy jelentős beszélgetésen is részt vehettek az érdeklődők, ahol a 2023-as Színházi Olimpiáról hallhattunk. Ezután a görög Aiasz, az őrület és az orosz A nap fiai című előadást láthatta a fesztiválközönség. Zárónapról írunk, hiszen a MITEM egybefüggő előadásssorozatának a végére értünk, de valójában lesz még két "MITEM-es" napunk, hiszen a program két elmaradt előadását is pótoljuk. Erről a cikk végén olvashatnak, most idézzük fel a nap eseményeit.

A MITEM lezárultával a 2023-as Színházi Olimpia előkészületei is elindulnak, ezért került a programba az a beszélgetés, amelyen a világ legnagyobb szabású színházi rendezvényének szakmai bizottságából ketten vettek részt, Valerij Fokin és Theodórosz Terzopoulosz. Velük és Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház vezérigazgatójával beszélgetett Kozma András dramaturg az eddigi olimpiák tapasztalatairól és a célkitűzésekről.  Theodórosz Terzopoulosz ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, a Színházi Olimpia szervezőinek fontos célja, hogy támogassák a rendező országokat a nemzeti identitásuk megélésében, jellegzetességeik megmutatásában. Sajnálatosnak nevezte, hogy a modernizmus elsöpörte a különböző színházak nemzeti jellegzetességeit. Ezért is próbálják segíteni a különböző nagy színházi hagyományok megőrzését, miközben hidakat létesítenek az országok és a színházi iskolák között. Theodórosz Terzopoulosz fontosnak nevezte az oktatást, a workshopokat, ahol a mesterek találkozhatnak a fiatalokkal. Megemlítette azt is, hogy segíteni szeretnék a rendező országokban a színházépületek megújulását, esetleg újak építését.

Valerij Fokin ehhez hozzátette, a szentpétervári olimpia (amit Japánnal közösen rendeztek meg 2019-ben) nagyon nagyszabású volt, és majdnem az összes orosz nagyváros bekapcsolódott a programokba. Ő maga és Terzopoulosz is például a távoli Vlagyivosztokban tartott mesterkurzusokat, de volt olyan spanyol társulat, amely eljutott a távol-keleti kikötővárosba, Magadanba, ami színháztörténelmi jelentőségű volt. A színház valódi ünnepe volt ez, ahol találkozhattak egymással az egész világból érkező alkotók és megmutathatták nagyon különböző művészetüket – tette hozzá az orosz rendező. A sokszínűség az egyik legfontosabb szempont az olimpiák megszervezésében – mondta Valerij Fokin, hozzátéve, az olimpia nemcsak a szakembereknek fontos, hanem a nézőknek is, hiszen olyan dolgokat láthatnak, amiket azelőtt soha. Nagyon reméli, hogy 2023-ban megtartják a színházi olimpiát Budapesten, mert Magyarország magas fokú színházi kultúrával rendelkezik, nemcsak a színházcsinálók szakmai tudása okán, hanem a közönség érzékenysége miatt is.

Vidnyánszky Attila arról beszélt, nagy megtiszteltetés ez, hiszen az esemény a magyar színházi kultúrát is megemeli, méltóvá teszi a párbeszédre a nagy színházi nemzetekkel. Szólt arról is, hogy Magyarország a világelsők között van az eladott színházjegyek lakosságarányos mutatójában. Hozzátette, hogy a Színházi Olimpia programjába szeretnék bevonni az ország különböző teátrumait, de a határon túli színházakat, a szomszédos országok helyszíneit is, hogy valódi ünnep legyen ez az alkalom. A rendezvény filozófiáját nagyon könnyű lesz befogadni, mert a MITEM is éppen ere törekedett mindig, a nyitottságra, a sokszínűségre és a párbeszédre. „Mindemellett ragaszkodunk ahhoz az egyedi hangnemhez, ahogyan a magyar színház meg tud szólalni, abban a hitben, hogy a világszínházat a saját színünkkel tudjuk gazdagítani” – mondta Vidnyánszky Attila. A beszélgetésből kiderült, hármas jubileumhoz kötődik a 2023-as Színházi Olimpia, hiszen 10 éves lesz a MITEM, 200 éves évfordulóját ünnepeljük Madách születésének, és maga a Színházi Olimpia is jubilál, mert 30 évvel ezelőtt alapították.

A kerekasztal-beszélgetés után az Aiasz az őrület című előadást láthatta a fesztiválközönség Theodórosz Terzopoulosz színházától, az Attisz társulattól. A rendező által performansz-szerűnek nevezett alkotást leginkább különös, szatirikus hangvétele és sajátos színházi kifejezésmódja tette érdekessé. A szereplők koncentrált színészi jelenléttel, intenzív játékmóddal, a szöveg repetitív ismétlődéseivel jelenítették meg a görög rendező egyik sokat tanulmányozott témáját, a mániát, Szophoklész Aiasz című műve alapján. Az előadás utáni beszélgetésen Theodórosz Terzopoulosztól megtudtuk, az előadást 17 évvel ezelőtt hozták létre, a ma is látott színészekkel, hogy a háborúk értelmetlenségére hívják fel a figyelmet. Az előadást több, mint háromszáz alkalommal játszották világszerte.

A nagyszínpadon a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház előadása zárta a programot. A MITEM közönsége előtt már nem ismeretlen Nyikolaj Roscsin neve, aki néhány éve A holló című előadásával szerepelt itt. Az orosz rendező ezúttal is izgalmas hangvételű produkcióval jött Budapestre, amelyben Gorkij egy nálunk kevéssé ismert művének adaptációját láthattuk. A mélyen társadalomkritikus, groteszk játékú előadás sajátságos disztópiát vázolt fel, az értelmiség és a nép viszonyát is boncolgatva, üzenete éppen a pandémia fényében volt igazán elgondolkodtató: vajon képesek vagyunk-e megérteni egymást, tudunk-e közel kerülni valóságosan egymáshoz? Ennek a megértésnek óriási tétje van – sugallta a szentpétervári produkció –, hiszen az emberiség túlélőképessége múlhat rajta. Nyikolaj Roscsin egyébként a napokban kezd próbálni Budapesten, Dosztojevszkij Ördögök című művét viszi színre a Nemzeti Színházban.

A MITEM programjából két előadás elmaradt az idén. Természetesen mindkettő pótlásáról azonnal tárgyalásokat kezdtünk. A jó hír, hogy a Maribori Nemzeti Színházzal már meg is találtuk a megoldást, így a Rómeó és Júlia október 18-án (hétfőn) 19 órától színre kerülhet. Ez pedig két szempontból is izgalmas: az előadást ugyanis Alekszandar Popovszki, legutóbbi sikeres bemutatónk, A Mester és Margarita rendezője jegyzi. Másrészt a nézőknek alkalma nyílik két Rómeó és Júlia, a maribori és a Nemzeti repertoárján szereplő, Vidnyánszky Attila rendezte előadás összehasonlítására.

A másik elmaradt produkció a görög mester Terzopoulosz rendezése az Alrme volt. Itt is megszületett a megegyezés, az előadást a közeljövőben be tudjuk mutatni. A pontos időpontról - amint lehetséges - a Nemzeti Színház csatornáiin tájékoztatjuk nézőinket.

Ungvári Judit

(2021. október 10.)