A Nemzeti Színház hírei

2025. február 8-án Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, rendező és egyetemi tanár, a magyar színházi élet meghatározó alakja, a „Tiszteletbeli Székely” címet vehette át. Az elismerést azon kiemelkedő személyiségeknek ítélik oda, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak Székelyföld kulturális és közösségi életének gazdagításához, a székely identitás megerősítéséhez és a magyar nemzeti összetartozás erősítéséhez.

A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó programja idén is sokszínű és egzotikus programkínálattal várja a színházszerető közönséget – a fesztivál során a nézők találkozhatnak többek között monumentális mongol történelmi eposszal, szlovák-magyar színházi koprodukcióval, többnyelvű mexikói előadással, albán, bolgár, francia, görög, héber, kínai, lengyel, olasz, román és szerb nyelvű színházi alkotásokkal.

A 12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) jegyértékesítése február 12-én indul, de a bérlettel rendelkező nézőink számára már hétfőtől, 48 órán keresztül biztosítunk exkluzív elővásárlási lehetőséget. Ha szeretné időben biztosítani helyét a legizgalmasabb előadásokra, érdemes még a hétvégén bérletet váltania.

Szarka Tamás dalai generációkat kötnek össze, zenéje egyedülálló módon ötvözi a népzenét, a költészetet és a rock energiáit.

Február 13-án a Bajor Gizi Szalon színpadán ismét felcsendülnek az RZ 64 című koncert legszebb dalai, Rátóti Zoltán előadásában. Az est különlegességét nemcsak a személyes, mélyen átélt dalok adják, hanem a vendégfellépő, Kamarás Iván is, aki egyedi hangzásvilágával és karakteres előadásmódjával teszi még emlékezetesebbé az estet.

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Művészakciója közösséget teremtett, népszerű színészek folytathatták pályájukat a zsidótörvények életbe lépése után. Játszottak prózai színházat, operát; a kulturális misszió mellett a könnyed szórakoztatásról sem feledkeztek meg: kabaré-előadásokat is műsorra tűztek. Amíg a körülmények engedték, segítettek elűzni az egyre vészterhesebbé és fenyegetőbbé váló napi gondokat.

A zsidótörvények miatt állásukat, megélhetésüket vesztett, a politikai változásokat elviselni képtelen művészek egy része külföldön próbált szerencsét, vagyis emigrált. Voltak, akik minden veszéllyel dacolva, az észérvekkel szemben visszatértek a vészkorszak felé haladó hazába. Mások kint maradtak, de csak kevesek számára hozott sikert és megnyugvást az új élet.

A magyar kulturális élet és benne a színház zsidótalanításának fordulópontját az 1938-as első zsidótörvény jelentette. Színészek és színházi dolgozók veszítették el az állásukat, pár év múlva az életük is veszélyben forgott. Voltak, akik maradtak és reménykedtek, voltak, akik az emigrációt választották. Voltak igazgatók, akik megpróbálták megkerülni a rendelkezéseket, és voltak, akik mindent megtettek a betartásukért. A holokauszt emlékévében készült összeállításunkban megidézzük a vészterhes kor színházi fő- és mellékszereplőit, és azt is, ki mit tudott és mert tenni. Intézmények és személyes sorsok elsősorban az áldozatok szemszögéből. Pillanatfelvételek a magyar színház 1938 és 1944 közötti időszakából.

Berettyán Sándor Jochanán szerepében vértanúként végzi a Salome-előadásokban. A lefejezés ellenére szereti ezt a szerepet, ahogy annak is örül, ha a legendás hősök mellett gazember is lehet. A fociból vett hasonlattal élve: hátvédnek tartja magát, aki igyekszik mindent megtenni azért, hogy sikeres legyen a csapatjáték.

Fókuszban a nyolcvan éve történtek: vészkorszak a Nemzetiben, a „száműzöttek” színháza, elmenekülők és hazatérők. Salome – vélemény, interjú. Jön a MITEM! Nemzeti premier Kassán. Húsz éve hunyt el Bessenyei Ferenc. És még sok egyéb érdekességet kínál a Nemzeti Magazin legfrissebb száma.