A Nemzeti Színház hírei

Közönségből közösség: egyre több nézőnk marad velünk a közönségtalálkozókon, a Körhinta című előadás után tervezett rendezvényünkre olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy a Kaszás Attila színpad nézőterét kinőttük volna. Az eseményen részt vettek: Battai Lili Lujza és Berettyán Nándor színművészek, valamint Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán Kossuth –díjas alkotók. Mészáros Katalin moderálta az eseményt.

Szűcs Nelli önálló estjén Fedák Sári idézi fel életét, Csongor útra kel, Lear király pedig egy tévéstúdióban készül átadni hatalmát. A Nemzeti Színház novemberi műsorában három előadás után az alkotókkal is találkozhatnak a nézők, két nagyszínpadi produkció pedig angol felirattal is látható.

Az MMA Kiadó az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére a közelmúltban megjelentetett egy hiánypótló válogatást, egy kuriózumértékű antológiát A. Szabó Magda szerkesztésében.

Ezt a beszélgetést az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készülve kezdeményeztük veled, a Liberté ’56 rendezőjével, ami 2006-ban, az ötvenedik évfordulón került bemutatásra, előbb a filmvásznon, majd a debreceni Csokonai Színházban

Nézőpont rovatunk írói a Liliomfiról írtak párhuzamos kritikát. Gulyás Gábor szerint az előadás felszabadító, önironikus és katartikusan fiatalos. Balázs Géza azt emeli ki, hogy a csujjogatástól az internetes mémeken át a szóviccekig sziporkáznak a poénok.

A színpadon nem látjuk őket, mégis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy estéről estére megszülessen egy-egy előadás. Herpai Rita rendezőasszisztens és Ködmen Krisztián ügyelő évtizedek óta a kulisszák mögül szolgálja a színházat. A Nemzeti két friss Kulissza-díjas munkatársával pályáról, felelősségről, váratlan helyzetekről és a háttérben dolgozók láthatatlan közösségéről beszélgettünk.

 „Azt mondják, az igazán értékes, jó előadásokról más emberként áll fel az ember. Azt is mondják, hogy a katarzis eredeti görög jelentése valami olyasmi: a fájdalom által megtisztít. A mi kis városunk című előadás kapcsán úgy érzem, mindkét kijelentés igaz."

Lehet-e egy nemzeti klasszikust radikálisan újraértelmezni? A zágrábi Horvát Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka szerint igen. Ivan Planinić rendező Miroslav Krleža Zászlók című monumentális regényét egyetlen ember történetévé sűrítette. Az előadás apropóján arra is érdemes rákérdezni: mit jelent ma Horvátországban a „nemzeti” jelző, és hogyan fér meg egymással a hagyomány és a kísérletezés? 

Szép előadás a Szívem királynője. Ha lehetséges a földön harmónia az emberek közt, akkor az ilyen, mint ebben a darabban.

Hogyan léptek a történelem színpadára ’56-ban a Nemzeti színészei? Sikertől a káoszig – milyen a színészképzés Olaszországtól Peruig? Katartikusan fiatalos – mitől hatásos a Liliomfi? Kik a színpad „láthatatlan” szereplői? Ezekre a kérdésekre is választ ad, és sok egyéb érdekes olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin új száma.