A Nemzeti Színház hírei

2001-ben történelmi beszéd hangzott el a Magyar Országgyűlésben Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, egykori halálraítélt által. Az alábbi összeállítással – az akkor elhangzottakat felidézve -  előtte, valamint minden ismert és ismeretlen forradalmár előtt tisztelgünk. Gloria Victis!

Bulgakov regényének aprólékos kidolgozottsága miatt több lehetőség közül lehet választani, hogy melyik karakterre kerüljön a legnagyobb hangsúly. Az előadás alkotói Wolandot, a fekete mágust állították a középpontba. A Sátánt játszó színész fiatalsága szembetűnő és elgondolkodtató. A karakter bölcsessége, az egész világ feletti hatalma és a mindent látó tekintete azt sugallja, hogy sok mindent megélt már. Viszont ugyanúgy lehet kortalan a megtestesült gonosz, ahogy a megtestesült jó is. 

A 10. MITEM részeként, a beregszászi színház 30. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében tartották a díjátadót. A Nemzeti Színház nagyszínpadán, a Tóték című előadás végén hívta színpadra Varga Zsuzsát és Bakota Árpádot Szűcs Nelli, a díj alapításának kezdeményezője és Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója. Varga Zsuzsa a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas művésze, Bakota Árpád pedig a Csokonai Színház társulatának tagja, Jászai Mari- és Csokonai-díjas művész.

Kényszermegoldásból bravúros játék született meg a beregszászi színház új előadásában, amely Gogol Háztűznézőjéből készült. A háborús helyzet miatt félig hontalanná vált társulat színésznői bújtak férfiruhába, hogy otthon, Kárpátalján, a háborús időkben is tudják játszani a darabot. 

Bársony Bálint - Elek Norbert - Toót-Holló Tamás: Aranyhajú hármasok című darabját rendezi legközelebb Vidnyánszky Attila. A munka elkezdődött, az első próbán láthattuk a díszlettervező, Galambos Péter elképzeléseit és Berzsenyi Krisztina jelmezterveit is. 

Talán éppen az embert próbáló nehézségek tartották össze a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházat az alapítástól eltelt három évtized alatt. A színházcsinálás ügyébe vetett hit felül tudta írni a szűkös körülményeket a kezdeti időkben, vagy a háborús helyzet adta problémákat napjainkban. A Nemzeti Színházban ezekben a napokban filmvetítéssel, beszélgetésekkel, és természetesen az elmúlt harminc év legjobb előadásainak keresztmetszetével ünnepel a beregszászi társulat.

Nincs empátia, nincs béke, nincs igazság – félelmek, melyek nem hagynak nyugodni minket, hiszen még mindig nem jött el a háború, amely véget vet minden háborúnak. A kisember kiüresedik, míg a nagyok, ügyesek meggazdagodnak a nyomorból. Erről mesél Avtandil Varszimasvili, rajta keresztül pedig Brecht, A kaukázusi krétakörben. Az előadást a 10. MITEM részeként, a Nemzeti Színház Showcase-produkciói között láthattuk. 

A harmincas évek Kazahsztánja és a mai, világszinten is ismerős életmód között húz éles kontrasztot Olzsasz Zsanajdarov kortárs kazah szerző darabja, amelyet a Mazsit Gafuri Baskír Állami Akadémiai Dráma Színház hozott el Ufából a 10. MITEMre, a Synergy Fesztivál programjába, Ajrat Abusahmanov rendezésében. A Jerbolt játszó színész, Hurmatulla Utyasev mondta a közönségtalálkozón: ,,Biztos észrevették, hogy ez a színdarab nem az éhínségről, hanem a szeretetről szól.”

Új színekkel gazdagította a Nemzeti Színház fesztiválpalettáját az első „befogadott” Synergy Fesztivál, amely október 2-a és 10-e között zajlott, a 10. MITEM részeként. A kisebbségi színházak fesztiválja vélhetően megtalálja új otthonát a budapesti teátrumban és a jövőben is láthatjuk majd itt a hasonló helyzetű színházak előadásait.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében. A Magyarságkutató Intézet részéről Prof. Dr. Kásler Miklós, az intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke, a Nemzeti Színház részéről Vidnyánszky Attila vezérigazgató látta el kézjegyével a megállapodást.