A Nemzeti Színház hírei

Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.

Dzsicuko műtermében. Ősz. Délutántól szürkületig. A szobában rendetlenség, annak jelei, hogy utazásra készülnek.

Misima Jukio az egyik legszebb adaptációját a Hanjo című nó-dráma alapján írta. Az eredeti nóban egy férfi visszatér abba a városba, ahol egy évvel korábban legyezőt cserélt az egyik gésával.

Jan Fabre (1958), a 70-es évek óta működő színházi alkotó, író, képzőművész és Luk Van den Dries dramaturg, színházi szakember közösen jegyzett kötete tízéves együttműködés eredménye.

Ma ünnepeljük a Nemzeti Színházban a TÓTÉK című előadás 150. előadását a Gobbi Hilda Színpadon! Örkény István remekműve, amely a háború és az emberi kiszolgáltatottság mély kérdéseit feszegeti, folyamatosan telt házzal varázsolja el a közönséget.  

A Nemzeti Színház, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) és a Soproni Egyetem (SOE) együttműködése új szakaszba lépett! 2025. május 8-án a három intézmény vezetői határozatlan időre szóló megállapodást írtak alá, ezzel megerősítve a tavaly indult, sikeres szakmai partnerséget.

Tragikus, de megkapóan lírai mesét láthatott a közönség az Isztambuli Városi Színház előadásában a 12. MITEM programjában. Az Ararát-hegy legendáját azzal a szándékkal hozta el a török társulat, hogy egy kicsit ízelítőt mutassanak nekünk a török kultúrából, miután legutóbbi találkozásunkkor, egy éve a Háború és békével érkeztek Budapestre.

Jan Fabre legnagyobb forradalma kétségtelenül performatív munkásságára vonatkozik. Az előadók/színészek/táncosok mindennapi fizikai és mentális felkészítése különleges figyelmet kap színházi gyakorlatában.

Fanyar humorú, groteszk játék, amely egy végletekből összeálló, vérben és erőszakban fogant ország születését tárja elénk. Mexikó ismét letette névjegyét a MITEM-en, két évvel ezelőtt már láthattunk az óceánon túlról érkező előadásokat, és ezúttal is megvillant a budapesti közönség előtt az az erőteljes expresszivitás, amely a mexikói színháznak – úgy tűnik – sajátja. Felkavaró, elgondolkodtató előadást láthattunk.

Megrendítő és nagyon-nagyon személyes adaptációt láthattunk az idei MITEM-en a kisebbségi színházak mini sorozatának záróakkordjaként: az észak-macedóniai török nyelvű színház Maeterlinck A vakok című drámáját dolgozta át kortárs színpadi művé. Az előadás azonban nemcsak univerzális kérdéseket feszegetett, hanem a Balkán akut problémáit is feltárta a közönség előtt.