Az MMA Kiadó az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére a közelmúltban megjelentetett egy hiánypótló válogatást, egy kuriózumértékű antológiát A. Szabó Magda szerkesztésében.
Ezt a beszélgetést az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készülve kezdeményeztük veled, a Liberté ’56 rendezőjével, ami 2006-ban, az ötvenedik évfordulón került bemutatásra, előbb a filmvásznon, majd a debreceni Csokonai Színházban
Nézőpont rovatunk írói a Liliomfiról írtak párhuzamos kritikát. Gulyás Gábor szerint az előadás felszabadító, önironikus és katartikusan fiatalos. Balázs Géza azt emeli ki, hogy a csujjogatástól az internetes mémeken át a szóviccekig sziporkáznak a poénok.
Kulissza-díj • 2026
A színpadon nem látjuk őket, mégis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy estéről estére megszülessen egy-egy előadás. Herpai Rita rendezőasszisztens és Ködmen Krisztián ügyelő évtizedek óta a kulisszák mögül szolgálja a színházat. A Nemzeti két friss Kulissza-díjas munkatársával pályáról, felelősségről, váratlan helyzetekről és a háttérben dolgozók láthatatlan közösségéről beszélgettünk.
„Azt mondják, az igazán értékes, jó előadásokról más emberként áll fel az ember. Azt is mondják, hogy a katarzis eredeti görög jelentése valami olyasmi: a fájdalom által megtisztít. A mi kis városunk című előadás kapcsán úgy érzem, mindkét kijelentés igaz."
vendégünk volt • A Horvát Nemzeti Színház
Lehet-e egy nemzeti klasszikust radikálisan újraértelmezni? A zágrábi Horvát Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka szerint igen. Ivan Planinić rendező Miroslav Krleža Zászlók című monumentális regényét egyetlen ember történetévé sűrítette. Az előadás apropóján arra is érdemes rákérdezni: mit jelent ma Horvátországban a „nemzeti” jelző, és hogyan fér meg egymással a hagyomány és a kísérletezés?
nézőpontok • Szívem királynője
Szép előadás a Szívem királynője. Ha lehetséges a földön harmónia az emberek közt, akkor az ilyen, mint ebben a darabban.
Hogyan léptek a történelem színpadára ’56-ban a Nemzeti színészei? Sikertől a káoszig – milyen a színészképzés Olaszországtól Peruig? Katartikusan fiatalos – mitől hatásos a Liliomfi? Kik a színpad „láthatatlan” szereplői? Ezekre a kérdésekre is választ ad, és sok egyéb érdekes olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin új száma.
Ma ünnepeli 85. születésnapját Csikos Sándor, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház tagja.
Több mint 10 éve vitte színre Vidnyánszky Attila a Körhinta című előadást a Nemzetiben és idén 70 éves Fábri Zoltán filmje, a Körhinta, amelyet 1956-ban Arany Pálma díjra jelöltek Cannes-ban, és amellyel az akkor még húsz éves, főiskolás Törőcsik Mari és Soós Imre egycsapásra világhírűvé váltak.
