Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Látogatás, épület

A színház épülete
A Nemzeti Színház építése Siklós Mária tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött, és rekord gyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el. 2002. január 2 - tól megkezdődhettek a március 15-i színházavató előadás - Madách Imre: Az ember tragédiája -  próbái, a művészek birtokukba vették az épületet.
 

 A színház funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny.


A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves részei. 
Az épület területe, a szabadtéri színpaddal együtt 20.844 négyzetméter. Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését.

Vezetéses látogatások
Szeretné megismerni Színházunkat?

Előzetes bejelentkezés alapján, 15-50 fős csoportok számára szervezünk vezetéses látogatásokat. A programra a tervezett látogatás előtt legalább egy héttel kell jelentkezni, hogy a csoport létszámát és a színházlátogatás időpontját összehangolhassuk a színház próbarendjével. A látogatás díja 500 Ft személyeként, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft. Előadásra érkezett csoportok számára a látogatás ingyenes.

Jelentkezni írásban, az alábbi elérhetőségek valamelyikén lehet:
Fax: 215-8783
E-mail: latogatas@nemzetiszinhaz.hu
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.
 
A színházi hossztengely jobb- és baloldalán a körfolyosó külső falát ívesen követő egykarú lépcső vezet a különböző szintekre. A gyalogos közlekedést két panoráma felvonó egészíti ki, az előcsarnoki üvegfalat két oldalon záró pilonok tömbjei előtt. A földszint nézőtér alatti területén, a központi kialakítású ruhatár található.
Az I. emelet a büfé szintje (zsöllye), míg a II. és III. emeleten kialakított tér galériaként biztosít kilátást a Duna-partra és budai hegyek panorámájára. 
 
A nagyszínház 619 férőhelyes, a nézőtér bejáratai az I. (zsöllye), II. (balkon) és III. (karzat) emeleti szintek körfolyosóiról nyílnak. A nézőtér lényegében kétszintes, a lépcsősen emelkedő "földszinti" nézőtér kétszekciós kialakítású (zsöllye és balkon). A második emeleti bejáratok a páholyokat fogják közre a nézőtér hátfala mögött - középen a díszpáhollyal. 
A harmadik emelet a karzat szintje, ahol a bejáratok között a technikai szobák kaptak helyet. A nézőtér mennyezetét, egy ovális kupola zárja. A nézőtér alapvetően a hagyományos keretes színpados tér jól működő tradícióit őrzi, de kiegészül és összeépül a kor elvárásai szerinti kialakításokkal. 

 

A főszínpad 24x17,90 m alaprajzi méretű és 28 m (külső) magasságú. A színpadnyílás - merev keretes - szélessége 12 méter, magassága 6 - 7,87 méter. A főszínpadhoz 15x15 méteres hátsószínpad és a rendezői baloldalon 18x15 méteres oldalszínpad kapcsolódik 7 m tiszta belmagassággal. A színpad a nézőtér irányába 3,60 m legnagyobb kinyúlású íves előszínpaddal egészül ki, amely lesüllyesztve zenekari árokként funkcionál.

A stúdiószínház, azaz a Gobbi Hilda Színpad, a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, mely a korszerűség követelményének megfelelően tetszőlegesen variálható: terének közepén egy 12x12 méteres, elemekből álló, padlóba süllyeszthető, mozgatható pódiumos platóval. A nézők számára kb. százötven, áthelyezhető férőhelyet terveztek.
 
A színház harmadik játszóhelye Kaszás Attila nevét viseli. A nézők a főépület harmadik szintjéről közelíthetik meg. A bejárat felé vezető folyosó előtt egy Kaszás Attilának emléket állító domborművet láthatnak, Krisztiáni Sándor munkáját. A Kaszás Attila Terem eredetileg próbahelyiség, ám a nézői-rendezői igények miatt technikailag alkalmassá tették színházi előadások, konferenciák megrendezésére.
 
A főépület harmadik szintjéről egy kis lift illetve a lépcsőház vezet a nagyszínpadi nézőtér feletti területre.  Itt, a hatodik emeleten lett kialakítva a Nemzeti Színház negyedik játszóhelye, a Bajor Gizi Szalon. 
 
A színház Duna felőli oldalán helyezkedik el az úgynevezett szabadtéri színpad, melynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri - fedett - lépcsőről közelíthető meg.
 
A színdarabok előkészítését a színpadokon kívül három próbaterem szolgálja, a második emeleti Balett Terem, a negyedik emeleti Kaszás Attila Terem és az ötödik emeleti un. Panoráma Terem. A negyedik emelten, a Kaszás Attila Teremhez kapcsolódó professzionális felvételek készítésére alkalmas hangstúdió is üzemel.  Az épület üzemi szárnyában található - többek között - könyvtár és archívum, és a hatodik emeleten az "L" alakú, teraszos, panorámás színészklub, amely Hollósi Frigyes színművész nevét viseli.