Kert és szoborpark
A kert és a szoborpark, a színház külső környezetének megálmodója Török Péter kerttervező művész. A kert és annak szerves részét alkotó szoborpark, a Nemzeti Színház külső térben megfogalmazott folytatása.
A színház tehát nem ér véget az épület falainál, a színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi idézetek jelennek meg a különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontjain - akár egy domb belsejébe rejtve - melyek szoros kapcsolatban vannak a teátrumok világával.
Az épület oldalhomlokzatain megjelenő szobrok Schrammel Imre tervei alapján készültek. A főbejárati homlokzaton a kilenc múzsa szobra Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása.
Az épület két oldalán tizennégy reliefen Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsit, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt, és Dajka Margitot ismerheti fel. A reliefeket Marton László készítette.
A színház főbejárata előtti tér, hajóorrszerűen nyúlik egy - a Duna kiterjesztéseként értelmezhető - mesterségesen kialakított vízfelületbe. A főbejáratot hajóhídon lehet megközelíteni, mely a tradicionális nagyszínházaknál megszokott kétkarú rámpás felhajtó megfelelője.
A park kapuszobrát Melocco Miklós szobrászművész tervezte, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a közönséget.
Egy-egy legendás szerepükben megörökített, egész alakos szobrot kapott Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre. Az alkotások Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szobrászművészek munkái.
A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának sziluettje a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve látható.
A Duna-parti oldalra Vörös kősivatagot idéző színes mészkő burkolat és spirituális építmények kerültek. A Duna-part parktér építményei közül az egyik egy labirintus - emberléptékű nyírt sövényből.
A másik egy zikkurat, amely Bábel tornya vagy a maja Nap-piramisok távoli idézeteként fogható fel. Az építmény spirálalakban kanyarodó útjának végén, a piramis tetején királyi trónpárhoz érkezik a látogató. Az épület belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézheti fel. Az építményből a reneszánsz szellemben komponált kis viridárium kertbe jut ki a látogató.
A labirintust és a zikkurátot finoman tagolt platán alleé fedi át, lugasként ható összenyírt árnyas lombtömegével ölelve körül az építményeket. A tervezők elképzelése szerint, ez a különös tér városi közpark funkciót is betölt.
Fotók: Eöri Szabó Zsolt