Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800

Történeti áttekintés

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.
A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22 -től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.
A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.
1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna- parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet.
Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.
Alapító okiratában rögzítette: "…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit."
 
Részletesebben
I. Nemzeti Színház az Astoriánál (1837-1908)

1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. (A város végén, az akkori Kerepesi úton, ma Rákóczi úton állt, az Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll.)

A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt. Ez volt a 4. magyar nyelvű játékszín Magyarországon (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után), miközben Pesten egy 3200 fős befogadóképességű német színház már 1812 óta működött.

1840-től a Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. 

Az 1860-as években a színház homlokzatán kisebb átalakításokat végeztek.

1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat. A színházépület beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé.

1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották. 

A magyar színészet hőskorára emlékeztető épületben 71 évig játszott a társulat. A Grassalkovich-féle telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak, akik üzletközpontot építettek rá. 


II. Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren (1908-1964)

A Rákóczi út és a körút kereszteződésénél lévő Népszínház épületét 1875-ben építették, dalszínháznak. Az épület díszes, a színpadtér óriási, a nézőtér esténként 500-zal több nézőt tudott befogadni, mint a régi Nemzeti Színház. 

1908 augusztusától a Népszínház épületében tartotta előadásait a Nemzeti Színház. A színházépületre vonatkozó bérleti szerződést 9 évre kötötték meg, a Nemzeti Színház új épületének átadásáig.

1912-ben elkészültek a tervek, rendben voltak a jóváhagyások, mindenki boldogan vette tudomásul, hogy felépül az új Nemzeti Színház, a régi helyén, a Grassalkovich-féle telken. De 1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború.

1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. A Nemzeti Színház társulata 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben.

1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását. 

1965. március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit (l. robbantás). 

1965. április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott (4., utolsó robbantás). 


III. Nemzeti Színház a Nagymező utcában (1964-1966)

1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben - a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén - kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. A társulat két évig játszott a Nagymező utcában. 

 

IV. Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren (1966-2000)

1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata.

2000. szeptember 1-től  2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább.

 

V. A mai Nemzeti Színház építésének eseménynaptára
  • 1965. Pályázat a Városligetben építendő új Nemzeti Színházra. (Dózsa György úti dísztribün.)
  • 1983. Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet a Nemzeti Színház felépítésére ajánlotta fel. Kezdeményezése felszólítás volt a közadakozásra. Társadalmi gyűjtés indul (felajánlások, téglajegy, extra lottó stb.). 
  • 1988. Az újabb helykiválasztási pályázat eredményeként az új Nemzeti Színházat az Engels (ma Erzsébet) téren kívánják felépíteni. 
  • 1995. A Postabank kezdeményezésére megfogalmazódik, hogy a New York Palota épületét alakítsák át Nemzeti Színháznak. A tervet elvetették. 
  • 1997. Az Erzsébet térre tervezett új Nemzeti Színház építészeti kialakítására kiírt tervpályázat nyertese Bán Ferenc építész. 
  • 1998. március 28-án az Erzsébet téren elhelyezik a színház alapkövét. 
  • - Szeptemberben az Erzsébet téren leáll az építkezés. 
  • 1999. márciusban a színházépítés kormánybiztosává Schwajda Györgyöt nevezik ki, aki Siklós Mária építészt bízza meg az új épület tervezésével.
  • 1999 június végén kormányhatározat mondja ki, hogy az új Nemzeti Színház a Városliget területén épül fel. 
  • A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése az új helyszínhez nem járul hozzá. 
  • A Kormány augusztusi döntése értelmében a Nemzeti Színház a ferencvárosi expóterületen épül fel.