A Nemzeti Színház hírei

Újabb gigaprodukcióra készülünk. A Nemzeti Színház társulata és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2022. október 20-án mutatja be az MVM Dome-ban az Egri csillagok előadását, amelyet a két kulturális intézmény együttműködésével 2018-óta szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. Az MVM Dome-ban tartott sajtóbejáráson az is kiderült: szinte új előadás születik meg az új, minden eddiginél hatalmasabb térben.

Szeretettel várjuk a családokat Gyermeknapi Kölyöknapunkra május 29-én 10 órától 13 óráig. Színház, táncház, interaktív programok, játékos fejtörők várják a résztvevőket az évad utolsó kölyöknapján! Szeretettel látunk mindenkit! A programok ingyenesek, a színházi előadás regisztrációhoz kötött. A részletekért kattintson a "Bővebben" gombra!

A Bakkhánsnők című előadásunkban igen, elhangzanak görög kifejezések, görög mondatok. Természetesen az előadás magyar nyelvű, de, látni és hallani fogják, hogy  Theodórosz Terzopulosz rendezésében nagyon is helye van a görög megszólalásoknak. Gondolkodtunk, és úgy döntöttünk, hogy a befogadás teljes élményét érdemes segítenünk ezzel a "zsebszótárral". Itt kérünk elnézést mindazoktól, akik beszélnek görögül, mi több, ismerik Euripidész nyelvét is. Nekik az alábbiak feleslegesek. Mindenki más - remélhetően - örömmel fogadja a magyar, fonetikusan átírt kifejezéseket és jelentésüket.

A térség egyik legnagyobb közösségi rendezvényén, a "XXII. Kevi Juhászfesztiválon" kerül bemutatásra a Betyárjáték c. előadás. Ferenczi György és a Rackák, valamint a Kovács Norbert "Cimbi" által vezetett legendás tánccsapat, a Szomjas György által rendezett  "koncertfilmszínházat" adja elő a 2021-ben elhunyt rendező emlékére és tiszteletére ezen a hagyományőrző fesztiválon. A rendezvény ingyenes.

A gamelán indonéziai, főleg jávai, szudanéz és balinéz népek által alkalmazott zenei együttes. A fogalom inkább takarja a hangszerek összességét, mint az azokon játszó zenészeket. Indonéziában a gamelán zenét szentnek tekintik, a hiedelem szerint a hangszereket szellemek „mozgatják”. Az eseménnyel a főszervezők ezt a tradicionális, szakrális ünnepet szeretnék bemutatni és népszerűsíteni az érdeklődők számára.

A műfaji skála szélesítése érdekében került bele MITEM programjába idén két táncprodukció is. A találkozó zárásaként egy izgalmas Bartók-értelmezéssel gazdagodott a közönség. A két kísérletező kedvű táncos alapította Idéző 1.84 társulat, illetve a hozzájuk csatlakozott két zenész a címhez méltón, tisztelettel nyúlt hozzá a világklasszis szerző munkásságához, amely ugyanakkor keretet adott a csapatnak ahhoz, hogy megfogalmazzák a hagyományhoz való viszonyukat.

„Az Euripidész-darab az istenekbe vetett hit megrendülésének, az égi igazságszolgáltatás lehetetlenségének s a véres indulatok elszabadulásának tragédiája. Euripidész Dionüszoszának istenségénél lényegesebb vonása a bosszúvágya, s e bosszúvágy tökéletes kielégítésének eszköze isten volta. Ami földöntúli benne, csak még ijesztőbbé teszi” – írja Euripidész összes drámái című kötet jegyzeteiben Karsai György klasszika-filológus.

Alaposan megbolygatja egy repertoárszínház megszokott rendjét, ha olyan eredeti színházi koncepcióval rendelkező alkotó érkezik a társulathoz, mint amilyen Theodórosz Terzopulosz. A rendkívüli előadás rendkívüli próbafolyamattal jár. Az egyszerre inspiráló és nehéz előkészületekről kérdeztük a Bakkhánsnők című tragédia viszályban álló feleit: a Dionüszoszt alakító Bordás Rolandot és a Pentheusz királyt megformáló Herczegh Pétert.

Pustol a hó, avagy könnyű neked, Szarvas Józsi című könyvéből és az ebből készült önálló estjéből is kiderül, hogy egyik osztálytársa jegyezte meg a főiskolán: Szarvas József nehéz gyermekkora miatt könnyen átérzi és megjeleníti a tragikus élethelyzeteket. Azóta megfordult a világ: sikeres színész, ismert kultúraszervező, boldog családapa, nagyapa. De a sikerek mögött is lehetnek, vannak is komoly nehézségek, mondja a művész, akivel az Euripidész-dráma, a Bakkhánsnők bemutatója előtt beszélgettünk. 

Politikai színházat csinálok, ami nem az aktualitások keresését jelenti, hanem azt, hogy a jelenből olvassuk Euripidész antik szövegét. Vagyis az előadásunk természetesen a háborúról is szól, de nem kimondottan az orosz-ukrán konfliktusról, hanem általában a háborúról: legyen az a Közel-Keleten, a Balkánon vagy bárhol a jövőben. Hatodik alkalommal rendezem meg a Bakkhánsnőket, és a háború réme sajnos mindig aktuálissá teszi.