Közönségből közösség: egyre több nézőnk marad velünk a közönségtalálkozókon, a Körhinta című előadás után tervezett rendezvényünkre olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy a Kaszás Attila színpad nézőterét kinőttük volna. Az eseményen részt vettek: Battai Lili Lujza és Berettyán Nándor színművészek, valamint Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán Kossuth –díjas alkotók. Mészáros Katalin moderálta az eseményt.
Egyre bővül a támogatóink közössége is, ez alkalommal a Mamaison Vibe Hotel Downtown Budapest jóvoltából egy kétfős vacsorát sorsoltunk ki nézőink között. Abban a szállodában, amely mindössze néhány lépésre fekszik a Széchenyi Lánchídtól, a Szent István-bazilikától és a Dunától. Számunkra azért is különleges, mert a lobbyban található a Körhinta bár, egy hatalmas körhinta installációval, amelyet Varró Zoltán tervező jegyez, a szobákban található plakátok pedig a legendás Körhinta film emlékét őrzik Törőcsik Marival és Soós Imrével.
A Fővárosi Állat-és Növénykert jóvoltából újabb belépőket sorsoltunk ki a "falovas" műemlék körhintára, a Schäftner-körhintára, amelyet eredetileg Schäftner Károly (1863-1936) körhintás vállalkozó létesített, és amelyet 2015-ben Törőcsik Mari színművész is meglátogatott.
„Olyan szép előadás volt most is, mi a kulisszák mögül néztük, ahogyan felzúdult a szűnni nem akaró taps. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes számára mindig egy külön ünnep, hogy itt lehetünk a Nemzeti Színház színpadán. A Körhinta volt az első közös munkánk Vidnyánszky Attilával, a legendás Körhinta film idén 70 éves, mi pedig a hatvanadik évfordulót ezzel az előadással ünnepeltük. Attila hitt bennünk, amikor megkerestük az előadás ötletével, hitt abban, hogy a néptánc elemeivel el tudjuk mesélni ezt a történetet. Emlékszem, ahogyan Törőcsik Mari bejött mindig a tapsrendnél, és az a kis pici törékeny nő betöltötte a színpadot és átragyogott mindenkin. Az első szereposztásnak is megvolt az íve, Cserhalmi György volt az apa, Waskovics Andrea alakította Pataki Marit, ifj.Vidnyánszky Attila pedig Bíró Máté szerepét játszotta.” – mondta a rendezvényen Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth-díjas koreográfus, aki színpadra írta és dramaturgként jegyzi az előadást.
„Színpadon másként elevenedik meg a történet, mint filmen, de a színpadi előadásról is elmondható, hogy a forgószínpaddal a hatalmas körhintával olyannyira tökéletes a látvány, hogy készülhetne egy film belőle.” - tette hozzá Zsuráfszky Zoltán, az előadás társrendező-koreográfusa. „A film alföldi dallamanyaggal dolgozott, mi azonban több dialektusból merítünk. Kinyitom a kapukat a mezőségi, gyimesi motívumoktól egészen a lendületes Rába-közi csárdásig.” – nyilatkozta a Kossuth–díjas koreográfus a Nemzeti Magazinnak korábban. „A dráma tetőfoka a feszültséget hordozó sergő mozgás, amikor csak a két csizma surrogását hallani a csendben: mindenki áll, csak a szerelmesek táncolnak. A táncosokkal hatalmas energia költözik a színpadra: egy jó ritmusú csárdás, egy összerázás, egy erdélyi szökős megbabonázzák a környezetet. A táncosaim nagyon élvezik, hogy ezúttal alkalmazott tánc a feladatuk: az előadást szolgálják, nem pedig mint máskor, amikor ők maguk az előadás. Ugyanolyan büszkén állnak hozzá, mert a táncos a színpadon nem lehet bizonytalan: ott teljes valóságában megmérettetik az ember.”
Zs. Vincze Zsuzsa arról is beszélt, hogy a magyar lélek, a magyar lélek őszintesége ott van ebben a műsorban, a szatmári tánc, az észak–keleti táncritmus pedig illik a magyar lélekhez, hiszen tele van improvizációval akárcsak az argentin tangó. Talán ezért is hatott az előadás a külföldi nézőkre Törökországban vagy akár Dél-Koreában. Emellett pedig azért is, mert ott lüktet benne az a szinte megmagyarázhatatlan érzés, amelyről az előadás szól: a szerelem, amely a repüléshez hasonlítható, és amelyet ha szerencsének van, megismerhetünk az életünk során…
„A szerelemért érdemes élni, küzdeni. Hitet lehet meríteni belőle. Ez a Körhinta történetének magva. Erről szól a Nemzeti Színház előadása.” - fogalmazott korábban Vidnyánszky Attila.
Hogy mi a szerelem? Az biztos, hogy kultúrától, időtől függetlenül mindenki ugyanazt érzi tette hozzá Berettyán Nándor, akire már gyerekként nagy hatással volt Soós Imre, aki ugyancsak Balmazújvároson született és mindketten a hajdúsági kisvárosból indultak a színházi pálya felé.
„Tizenhárom évesen láttam először a filmet, nagyon erősen él bennem az a kocka, amikor Mari belemarkol Máté vállába és megcsókolják egymást. Akkor azt gondoltam, hogy ha ez a szerelem, akkor ennél nincs csodálatosabb, Pár év múlva az osztályommal megnéztük az előadást Vaskovics Andreával és ifj.Vidnyánszky Attilával és ugyanazt éreztem, hogy ez az előadás az igazi szerelem definíciója, és utána óriási meglepetést és örömet jelentett Vidnyánszky Attila felkérése..” (Battai Lili Lujza)
Zsuráfszky Zoltán kiemelte azt is, hogy a darabban számos olyan üzenet, olyan motívum van, amellyel az előadás alkotói üzennek a filmnek, nemcsak a film üzen nekik. „Ez a sár, ez az élet” – mondja Bíró Máté a darabban. Vidnyánszky Attila azt tartotta fontosnak, hogy nekünk itt kell maradnunk és vállalnunk kell -a sárban is - ezt az életet EGYÜTT.” – mondta Zsuráfszky Zoltán az esemény végén.
Köszönjük, hogy velünk tartottak!
(2026. November 10.)