A Nemzeti Színház hírei

A nemzeti Színház első igazgatójának születésnapján koszorút helyeztünk el Erdey Dezső szobrász Bajzát ábrázoló mellszobrán, színházunk előcsarnokában. Bajza József éppen 220 éve, január 31-én született a Heves vármegyei Szűcsi községben, kisnemesi családban. A piaristáknál végzett, majd tanult jogot és bölcsészetet, 1928-ban ügyvédi esküt is tett, de a visszaemlékezések szerint már az egyetemen is az irodalom és az esztétika izgatta a legjobban.Dolgozott íróként, újságíróként, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak is.

"Igazgatóként úgy gondolom, hogy ez a legméltóbb aktus a Nemzeti Színház részéről a magyar kultúra napja ünneplésének idején. Kinyitni az ajtókat,  jöjjön be mindenki, mert ez a színház mindenkié, minden magyar ember színháza. Örülnénk, ha így  éreznétek itt bent magatokat. - mondta Vidnyánszky Attila a szemle második napjának megnyitásán.

Miképpen függ össze a korszerű színpadtechnika és a művészi kifejezés a színházi rendező, a látványtervező és a műszaki szakember számára? Mit gondol életről, színházról Pogány Judit, a Nemzeti Színésze? Milyen kihívásokkal küzdött a Nemzeti első igazgatója, Bajza József? Milyen nézőpontokat kínál a Nemzeti Revizorja? Mit kínál a 11. MITEM? Hogyan működik háborús viszonyok között a beregszászi színházi társulat? És további érdekességek olvashatók a Nemzeti Magazin friss számában.  

A Nemzeti Színház 19. századi történetében többször is előfordult, hogy egy leköszönő igazgatót évekkel később újra vezetőnek kértek fel. Ráday Gedeon gróf például az 1840-es évektől több cikluson át állt az intézmény élén.

A szobor alkotója Matl Péter kárpátaljai művész akinek ez a második műve, amely a Nemzeti Színház épületében látható. Németh Antalról készült szobrát 2018 szeptemberében avattuk fel az aulában. A nagy hatású színházművész, író, rendező, egyetemi tanár 1935 és 1944 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Most pedig Tamási Áron Kossuth-díjas székely magyar író mellszobrát állítottuk fel a színház második emeletén. 

Együtt ünnepeltük a kultúrát és a tehetséget az Ádámok és Évák Ünnepén január 22-én, a magyar kultúra napján. A Nemzeti Színház ismét színpadot adott a fiatal tehetségeknek, a lenyűgöző eseményen 254 lelkes középiskolás diák vitte színpadra Arany János elbeszélő költeményeit.

Agárdy Gábor a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. Kevésbé hivatalosan egy hatalmas komédiás, történetmesélő, sarmőr, a legnagyobb színészeink egyike, nem mellesleg kiváló ikonfestő. Boldogok, akik láthatták játszani, együtt lehettek vele a színpadon, vagy köré gyűlve, hallgathatták a színésztársalgóban. Az új Nemzeti Színház - esetében az új fontos meghatározás - harmadik emeletén páholyt kapott - őrizze nevét, idézze szellemiségét.

A magyar kultúra napja a Himnusz születésének napja is. 201 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a magyarok nemzeti imádságának kéziratát. A Nemzeti Színház a költő Parainesis Kölcsey Kálmánhoz értekezésének részletével és a Huszt című versével tiszteleg ezen nap előtt Tóth László és Mészáros Martin színművészeink előadásában.

A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés gyorsan országos mozgalommá fejlődött. A Nemzeti Színház is már tizedik éve adja át Nagyszínpadát a diákszínjátszóknak a magyar kultúra napján, január 22-én.  A gálára 254 középiskolás tanuló érkezik, hogy egy-egy általuk színpadra állított balladát mutassanak be Arany János művei közül.

A Nemzeti Színház és a Színház- és Filmművészeti Egyetem a mai naptól erősítik stratégiai partnerségüket, kibővítve azt a Soproni Egyetem számára is.