Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

A Nemzeti Színház hírei

Olvasnivalók a Szcenárium idei második számában

A Nemzeti Színház művészeti folyóirata, IX. évfolyam

Olvasnivalók a Szcenárium idei második számában

Februári lapszámunkban Kelemen János tanulmánya Dante Alighieri szerelemfilozófiáját az Isteni színjáték egyik leghíresebb énekén keresztül közelíti meg, mely a tragikus sorsú szerelmespár, Francesca és Paolo történetét beszéli el.

Szalisznyó Lilla

Egressy Gábor és a Nemzeti Színház

Szakmai kérdések és baráti kapcsolatok

Egressy Gábor és a Nemzeti Színház

Magyarországon a 18–19. század fordulóján kezdődő modernizációs törekvések közül kiemelt jelentőséggel bír a művelődés különböző fórumainak és intézményrendszerének kiépülése, az első magyar nyelvű folyóiratok létrejötte és differenciálódása, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudós Társaság és a Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) megalapítása. A pesti kőszínház megnyitása több szempontból is mérföldkőnek számított a magyar nyelvű hivatásos színjátszás történetében. Ezen intézmény kapcsán beszélhetünk először nemzeti léptékű, az előadóművészeken túl nagyszámú művészeti, technikai és kisegítő személyzetet is foglalkoztató, vegyes profilú (prózai, zenés, balett) repertoárra szakosodott, állandó épületben működő színházi üzemről.

FORRÓ MEZŐK

„A nevetés az angyalok ajándéka”

Párbeszédben Berecz Andrással

„A nevetés az angyalok ajándéka”

Januári lapszámunkban jeleztük, hogy legközelebb a farsangról fogunk beszélgetni, mert az ünnepi kalendárium rendjét is követni szeretnénk. Ugyanakkor a teljes téli ünnepkört egészében érdemes szemlélni, mely, mint tudjuk, disznóölő Szent Andrástól húshagyó keddig tart. Ezen belül karácsony és újév között, egészen vízkeresztig rengeteg olyan szokás él ma is, amelyekben egyszerre van jelen az évváltóhoz kötődő, animisztikus hitre visszavezethető „pogány” rítusrend és a keresztény hagyomány, középpontjában a karácsonnyal, a Megváltó születésével.

Kelemen János

„Szerelem vitt kettőnket egy halálba”

Francesca da Rimini történetének szerelemfilozófiai háttere

„Szerelem vitt kettőnket egy halálba”

Az Isteni színjáték egyik legszebb énekét, amely elbűvölte sok évszázad olvasóit, Dante a szerelem témájának szentelte. Az ének hőseinek, Francescának és Paolónak evilági sorsa tragikus volt: szerelem vitte kettejüket „egy halálba” (Pokol, V, 106). A túlvilágon pedig – a contrapasso (a talium) elvének megfelelően – olyan büntetés sújt le rájuk, mely vétküknek a tükörképe. A szerelem bűnösei ők, s ahogyan a földi létben elragadta őket a szenvedély, úgy szállnak a pokolban forró fekete szélvésztől („l’aere perso”; Pokol, V, 89) hajtva, szorosan egymáshoz simulva.

Tömöry Márta

A magyar dráma forrásvidékei

A magyar dráma forrásvidékei

A Jézus születését követő napon, december 25-én előadott regösénekek Árpád-korból datálható leggazdagabb, esetenként már valóságos ciklusnak nevezhető változataiban István vértanú alakja Szt. István királyéval keveredik. Dallamuk az ősi finnugor siratók, medveének dallamával rokonítható. A Kelet- és Dél-Európában általános kolindák magyar formája ez. A hun–avar utódnépek, a székelyek gyakorlatában ez a dramatikus szokáshagyomány a 19. század végéig általános a nyugat-dunántúli régióban. Vasban, Zalában zárványként maradtak meg a honfoglalás előtti időkig visszavezethető legteljesebb verziók. A Napisten földre szállásának és megtestesülésének pogány korból származó üdvtörténeti képzeteit őrzik ezek az igen hosszú énekek. Az előadásmód és a szüzsék is teljes egészében megőrizték a sámánpapok egykori gyakorlatát. A szimbolikus képletek egymásutánisága egyfajta hitmagyarázatként is szolgált.

Romeo_Schnell

Felhívás

Színháztörténeti vetélkedő a Nemzetiről

Jelentkezési határidő február 28. éjfél

Színháztörténeti vetélkedő a Nemzetiről

Idén is meghirdethetjük internetes színháztörténeti vetélkedőnket, amelyre 10-dikes és 11-dikes diákcsapatok jelentkezését várjuk. Az idei vetélkedő témája a Nemzeti Színház története. A fordulók során a feladatok a Színház nagy korszakaira, fő alkotóira és épületeire koncentrálnak, az alapítástól a Nemzeti mai épületének a megnyitásáig, tehát 1837-től -2002-ig. 

Online olvasnivaló

Megjelent a SZCENÁRIUM, a Nemzeti Színház művészeti folyóirata

2021. január, IX. évfolyam, 1. szám

Megjelent a SZCENÁRIUM, a Nemzeti Színház művészeti folyóirata

Fókuszban: Erdélyi Zsuzsannára a magyar néprajztudomány kimagasló alakjára emlékezünk születésének századik évfordulóján. Az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medence magyarsága által a legutóbbi időkig megőrzött orális hagyomány, az archaikus népi imádság műfajának a feltárása. Sok ezer általa gyűjtött ima és ének birtokában bebizonyította, hogy ez a műfaj nálunk a késő középkorban a passió-epikához és a Máriasiralom-lírához kötődik, de őrzi a szent színjátszás nyomait is. Juhász Ferenc fél évszázada született esszéje és Tömöry Márta írása közvetlenül kapcsolódik ehhez az örökséghez, de a lap szerkesztőinek Berecz Andrással kezdeményezett beszélgetéssorozata is a teatralitás hagyományos népi formáinak művelését, tovább örökítését kívánja előmozdítani.

Romeo_SzaboSebestyen

Házi bemutató lesz a Rómeó és Júliából

A nyilvános bemutatót halasztanunk kell, a jegyek érvényesek maradnak

Házi bemutató lesz a Rómeó és Júliából

Kedves nézőink! Bármennyire is reménykedtünk benne, a Rómeó és Júlia februári bemutatójára még nem hívhatunk közönséget. Pillanatnyilag új időpontot sem tudunk biztonsággal kijelölni, ezért úgy döntöttünk, hogy a Rómeó és Júlia előadást átmenetileg levesszük a havi műsor táblázatból, és csak akkor jelenítjük meg újra, ha már biztosat tudunk. Az eddig megváltott jegyek érvényesek maradnak.

Levél a Berliner Ensemble igazgatójának

Levél a Berliner Ensemble igazgatójának

A Berliner Ensemble és annak vezetője, Oliver Reese beszélgetést szervezett magyar kulturális kérdésekről: https://www.berliner-ensemble.de/be-live. Ezen a Nemzeti Színházat és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM) is érintő kijelentések hangoztak el, amelyeket nem hagyhatunk megválaszolatlanul.