A Nemzeti Színház hírei

Othello fekete? Kinek a szemében? Mikor érzi magát jól egy színész a gonosz skatulyájában? Lehetséges dacból a művészet? Állt valaha szebb Ádám és Éva magyar színpadon? Hogyan kell Jézust játszani? Kik voltak a nemzeti „szürkéi”? Aki kíváncsi, a válaszokat megtalálja a Nemzeti Magazin november-decemberi számában.

Farkas Dénes – a csíksomlyói nyeregtetőn augusztus 18-án előadott Csíksomlyói passió fekete ördöge után – az idei évadot Luciferként kezdte, majd Jagóként folytatja. Csupa negatív figura. De ha jobban megnézzük őket, minden szerepnek megvan a maga igazsága – csak időnként nehéz megtalálni. Shakespeare Othello című drámájának bemutatója kapcsán a nagy intrikus, Jago szerepét játszó színművésszel az önértékelésről, a sértettségről, a féltékenységről, az előítéletekről beszélgettünk.

Erős öntörvényű asszony vagy törékeny nő? A drámairodalom egyik leghíresebb női szerepét próbálja saját képére formálni Ács Eszter, aki szerint az a legfontosabb, hogy végül „olyan kabátot találjak Othello hitvesének, ami rám illik”.

A közvélekedés a velencei mórt tartja féltékeny ösztönlénynek. Holott ha valakit kizárólag a féltékenység mozgat Shakespeare tragédiájában, az Rodrigo, a velencei nemes.

Nagy érdeklődés mellett tartottuk meg Magyarország Főkonzulátusán, Csíkszeredában a Csíksomlyói passió - Egy színházi előadás zarándokútja című kötet első bemutatóját. Az esemény házigazdája Tóth László főkonzul volt, az MMA kiadásában megjelent könyvről Barta Ágnes színművész (az előadásban Mária Magdolna szerepében látható) és Lukácsy György, a könyv szerkesztője beszélt.  Szabó László, a Nemzeti Színház kommunikációs tanácsadója online kapcsolta a beszélgetésbe Vidnyánszky Attila rendezőt és a szabadtéri előadásban Pilátus szerepét alakító Molnár Levente operaénekest.

„Mindig nagyon vonzott az Othellóban a szenvedélyes mediterrán szerelmi thriller lehetősége, de ma már sokkal jobban érdekel, hogyan és miből születik a féltékenység” – vallja Kiss Csaba, aki egy roma szállal teszi átélhetőbbé a velencei mór drámáját. A rendező beszél a mai migrációs áthallásokról, a színházi kísérletezésről és egy emlékezetes Bruno Ganz-interjúról.

A világszerte több mint 100 tagot illetve tagszervezetet magába foglaló Silk Road International League of Theatres (Színházak „Selyemút” Nemzetközi Ligája) 2018 november 30-án a Guangzhou-i (Kanton) Operaházban ünnepélyes keretek között a magyar Nemzeti Színházat tagjává fogadta. Magyarországról eddig a Művészetek Palotája (MüPa) nyert felvételt a szervezetbe.

Az ENSZ 1992-ben nyilvánította a fogyatékos emberek nemzetközi napjává december 3-át, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váló emberek problémáira. Évek óta a Nemzeti Színház a helyszíne a Jobb velünk a világ című gálaestnek, mert szeretnénk közreműködni abban a mozgalomban, amely összehozza a civil, az állami, az önkormányzati és az üzleti szektor szereplőit, akik képesek a fogyatékkal élők életminőségén javítani.

A várakozás heteiben, Advent időszakában egy különleges magángyűjteménynek adtunk helyet a Nemzeti Színházban. A világ minden tájáról származó műalkotások, emléktárgyak, Szúz Mária ábrázolások képezik Gera Olga évről-évre gyarapodó gyűjteményét.  A kiállítás a két ünnep között is megtekinthető, december 27-től 30-ig, a szokásos módon, azaz színháznyitástól (a színházi előadások megkezdése előtt egy óra) az előadások végéig.

A belgrádi Nemzeti Színház az idén novemberben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját.. Az ehhez kapcsolódó események keretében a Körhinta és a Bánk bán című előadásokat láthatta a közönség a belgrádi Nemzeti Színházban. A vendégszereplés a néhány ezer fős magyar ajkú belgrádi számára ünnepi esemény, a szerb közönség számára pedig lehetőség egy 19. és egy 20. századi magyar történetet megismerésére.