A Nemzeti Színház hírei

A nagysikerű Szentivánéji álom és a Cyrano de Bergerac rendezése után David Doiasvili  2019. április 12-én a Tartuffe-öt viszi színre a Nemzeti Színházban. Rendezéseiről, terveiről  mesél majd az érdeklődőknek október 30-án a Szentivánéji álom után azon a közönségtalálkozón, melyen David mellett az előadás szereplői is részt vesznek.

Mit jól? Kiválóan. Váltónk első lett az idei Spar Budapest Marathon versenyen. Nagyon bűszkék vagyunk a fiatalokra, és nem csak az elsőkre, hanem minden indulóra, az egyre nagyobb számban futó színészekre. Úgy látjuk, hogy a fizikai állóképesség, a fittség egyre divatosabb a színházakban - és jól van ez így, a produkciók és a közönség is csak nyer ezzel. 

Az idén 25 éves Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja szervezésében tizennégy világhírű olimpikonunk nézte meg a Körhinta című előadásunkat. Keleti Ágnes, Rejtő Ildikó, Kőbán Rita, Gyenge Vali, Dömölky Lídia, Köteles Erzsébet, Gelei József, Hesz Mihály, Vaskuti István, Steinmetz Ádám dr., Kenéz György, Szalay Miklós, Szabó József és Liu Shaoang. Ők tizennégyen összesen negyvenegyszer állhattak az olimpiai győzelmi dobogón, 20 arany, 15 ezüst és 6 bronzérmet szerezve.

A Nemzeti Színház 2018-as Nyílt Napján felavattuk Németh Antal szobrát, Matl Péter kárpátaljai művész alkotását,

Október 1-jétől köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken egységes arculatú, művészi anyagokkal jelentkezik a Nemzeti. A kreatív kampány célja, hogy művészeinket és bemutatóinkat egyszerre népszerűsítse. Októberben Ács Eszter, Csurka László, Berettyán Sándor és Fehér Tibor (mindannyian Az ember tragédiájának szereplői), valamint Szűcs Nelli, Katona Kinga, Rácz József és Tóth László (mindannyian az Álomgyár (Dreamworks) című produkcióban játszanak) portréfotóival találkozhatnak az utcán, a villamosmegállókban, az újságokban és az interneten.

Emberi kapcsolatokról, konfliktusokról, szeretetről, életünk minőségéről, hús-vér emberekről szól Arthur Miller drámája, Az ügyök halála. Csupa olyan dologról ami Blaskó Péter szerint a legfontosabb a színházban. Ezért is nagy öröm, hogy a MASZK Országos Színészegyesület ezt az előadást választotta, hogy születésnapja alkalmából felköszöntse művészünket. Az előadás végén Hegedűs D. Géza, az egyesület elnöke köszöntötte a nézők előtt Blaskó Pétert, aki a nyáron töltötte be 70. életévét.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1951-ben szerzett diplomát. Főiskolai hallgatóként a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban szerepelt, a végzés után a Nemzeti Színház szerződtette. Megtisztelő volt számára, kitüntetés, hogy az ország legjelentősebb társulatába került. Életének egyik legemlékezetesebb napján, 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál Batsányi János, Petőfi Sándor és Ady Endre verseit, s a Nemzeti dalt szavalta. „Megrázó volt, a több ezres tömeg velem együtt visszhangozta: A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, rabok tovább nem leszünk!!! Gyönyörű volt. Életemben ezt a csodálatos érzést még nem éreztem” – emlékezett. Az októberi napokban meghatározó tagja lett a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának, 1956. december 1-jén pedig bekerült a színház munkáját irányító intézőbizottságba. Büntetésül 1958-ban a József Attila Színházba száműzték. Életének erről az időszakáról sokszor faggatták, általában diplomatikusan fogalmazott; 1981-ben azonban már megjelenhetett az a kijelentése is, mely szerint „amikor 1963-ban visszakerültem a Nemzetihez, felnőtt színészi pályám valójában akkor indult”.

Azt akarom mondani, hogy felmerült bennem egy olyan gyanú, hogy te vagy, aki nem tudja, hogy mi ez. Nekem egyszer csak úgy tűnt, de lehet, hogy nincs igazam, hogy éppen te vagy az, David, aki nem tudja, mi az, hogy szeretet...
Ivan Viripajev ülönös hangvételű műveit sokfelé játsszák a világban, több mint húsz nyelvre fordították le őket, számos fesztiváldíjat kaptak. A Nemzeti Színházban futó Részegek után az Álomgyár jelenti Viripajev és Rizsakov együttműködésének újabb állomását.

Az ember tragédiája, Madách Imre drámai költeménye nem könnyű olvasmány. A több mint százötven éve írt szöveg nagyon sok szavát ma már nem is használjuk. De Ács Eszter színművészt – aki Éva szerepét játssza – nem zavarja az archaikus szóhasználat. Ha sajátjaként tudja közvetíteni a gondolatatot, a közönség is megérti, miről szól ma a Tragédia. Berettyán Sándor is – mint Ádám – arra törekszik, hogy meg tudjuk fogalmazni saját kérdésünket: jó úton haladunk, mi emberek, és az emberiség?! A két művésszel két próba között nemcsak a Madách-műről, hanem saját döntéseikről, útkeresésükről is beszélgettünk.