Magyarországé lehet a Színházi Olimpia

A világ legjobb színházai mutatkoznak meg a Nemzetközi Színházi Olimpián. Szentpéterváron, az idei Olimpiát záró sajtótájékoztatón Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentették: 2023-ban Magyarország szeretné megrendezni a színházi világ egyik legnagyobb eseményét.

2023-ban lesz Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója, és a Nemzeti Színház abban az évben rendezi meg tizedik alkalommal a legnagyobb magyar drámaíróról elnevezett nemzetközi színházi fesztiválját, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Fesztivált, a MITEM-et (Madách International Theatre Meeting). A mai bejelentéssel Vidnyánszky Attila régi álma valósulhat meg: a tizedik MITEM lehet a tizedik Nemzetközi Színházi Olimpia is egyben. Az Olimpia alapítói és tanácsadó bizottságának tagjai - köztük Valerij Fokin, Theodoros Tersopoulos és Tadashi Suzuki - támogatják kandidálási szándékunkat, de a mai bejelentés csak a hivatalos ügymenet végén, a következő néhány hónapban válhat véglegessé.

Színházi teljesítménye, színházi értékeinek gazdagsága alkalmassá teszi Magyarországot a Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére. Még inkább bekerülhetünk a nemzetközi vérkeringésbe, eszmét cserélhetünk más országok színházaival. Ez egy jó lehetőség lehet nemcsak a Nemzeti Színháznak, de más budapesti és vidéki színházaknak is, hiszen terveim szerint velük együtt fogadnánk a világ legjobb társulatait – mondta a bejelentés után Vidnyánszky Attila.    

Az idei, 2019-es Nemzetközi Színházi Olimpiát két ország két városa, az ötmilliós orosz metropolisz, Szentpétervár, és egy japán falu – amely egyébként jelentős színházi központ – Toga rendezte. A több hónapon át tartó színházi világeseményen tizenöt ország harminc színháza mutatta be előadásait. Magyarországot – az olimpiák történetében első hazai kőszínházként – a Nemzeti Színház képviselte. Szeptemberben a híres szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban kétszer is játszotta a teátrum a Rocco és fivérei című előadást azzal a nem titkolt reménnyel, hogy sikeres szereplés esetén nőnének az esélyek az olimpia megrendezésére. A mai sajtótájékoztatón a rendezési szándékot Magyarország Kormánya nevében Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára is megerősítette.  

Ahogy az ókori olimpiai játékokat a görögök találták ki, úgy az újkori színházi olimpia is görög találmány. Miként az ókori hellén világ legjobb sportolói Olümpiában versenyeztek, úgy az antik drámaírók Dionüszosz ünnepén Athénben mérték össze tudásukat. Huszonöt éve a jeles görög rendező, Theodoros Tersopoulos egyesítette az olimpia eszmét a színházzal, és létrehozott egy olyan eseményt, ahol a világ legjobb színházi alkotói, társulatai találkozhatnak, és mutathatják be előadásaikat: a Nemzetközi Színházi Olimpiát. Alapítókként Tersopoulos társai a világszínház legkiemelkedőbb alkotói - az amerikai Robert Wilson, az angol Tony Harrison, a spanyol Nuria Espert, a japán Tadashi Suzuki, és a már elhunyt orosz Ljubimov, német Heiner Müller, és a brazil Antunes Filho - voltak.

Az első Olimpiát 1995-ben a görögországi Delphoi-ban rendezték, utána Japán (Shizuoka) következett, majd Oroszország (Moszkva), Törökország (Isztambul), Dél-Korea (Szöul), Kína (Peking), Lengyelország (Wrocław), aztán pedig India (Delhi) adott otthont az eseménynek. A 2019-es világesemény visszatért Japánba és Oroszországba, és először zajlott két országban párhuzamosan.

(2019. november 14.)