Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Bánk bán maraton / Dráma, opera, osztályterem

200 éve jelent meg nyomatásában a Bánk bán – ünnepi előadássorozat műfaji határok nélkül

Katona József drámája, az abból készült opera, valamint az eredeti mű osztálytermi verziója is színre kerül a Nemzeti Színház „Bánk bán maraton” elnevezésű eseményén. Az előadássorozattal arra emlékezünk, hogy kétszáz éve, 1820 őszén jelentette meg Katona József a művét nyomtatásban, amelyre addig az irodalmi közvélemény nem figyelt fel. Vidnyánszky Attila három rendezése egy majd két évtizedes Bánk bán-műhelybe ad betekintést.

 

Az előadások előtt beszélgetésekre várjuk nézőinket Batta Andrással, Balázs Gézával, Horkay Hörcher Ferenccel, Kesselyák Gergellyel és Vidnyánszky Attilával.

 

Alábbi cikkünkön túl, további információkért, ajánljuk Szász Zsolt dramaturgunk írását, és egy interjút Kulin Ferenc irodalomtörténésszel, az Országút című folyóiratból.

 

 

Október 20.  -  AZ OPERA NAPJA

 

17 óra – Nézőtéri büfészint

Batta András zenetörténész tárlatvezetése a Bánk bán történetéről szóló kamarakiállításban.

 

17 óra 30 – Nézőtéri büfészint

Bánk bán az operaszínpadon

A beszélgetés résztvevői: Batta András zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia korábbi rektora, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója, Kesselyák Gergely, a Magyar Állami Operaház első karmestere, az előadás karmestere, Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az előadás rendezője.
Moderátor: Lukácsy György

 

19 óra – Nagyszínpad

Erkel Ferenc: Bánk bán

opera három felvonásban
A Coopera produkciója


II. Endre – BAKONYI MARCELL I Gertrud – MESTER VIKTÓRIA I Ottó – BONCSÉR GERGELY I Bánk bán – MOLNÁR LEVENTE I Melinda – FISCHL MÓNIKA I Petur bán – KÁLMÁNDY MIHÁLY I Tiborc – BERCZELLY ISTVÁN I Biberach – KENDI LAJOS I Királyi tiszt – KOVÁCS GÁBOR I Zászlós – ANTÓNI NORBERT

Közreműködők: debreceni Kodály Filharmonikusok, debreceni Csokonai Színház ének- és tánckara

Vezényel – KESSELYÁK GERGELY
Rendező – VIDNYÁNSZKY ATTILA

A részletes szereposztásért kattintson itt!

Molnár Levente (Bánk bán) és Mester Viktória (Gertrud)   |   A cikk fotói: Eöri Szabó Zsolt

 

Erkel Ferenc operáját négyszer rendezte meg Vidnyánszky Attila – különböző zenei változatokban.

– A Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Rékai Nándor verzióját, amely az Operaház „klasszikus” verziója volt, most állítom színre először. Korábban a kolozsvári vagy ősváltozatot használtuk, aminek a kicsit hosszabb narratívái, a jobban kibontott jelenetei közel állnak hozzám, mert több teret adnak a rendezéshez. Ezt az átdolgozást viszont azért szeretem, mert lendületes, dinamikus és száguldó, mint egy Verdi-opera. Pillanatok alatt feljutunk egy-egy kulcsjelenet csúcspontjára, így érünk el a katarzishoz. Nádasdyék célja éppen az volt, hogy a librettót író Egressy verziójához képest visszatérjenek, közelítsenek a Katona József által írt eredeti szöveghez, és az abból sugárzó drámai erőhöz.

Az előadás oldala a honlapon

 

***
Október 21.  -  A DRÁMA NAPJA

 

17 óra 30 – Nézőtéri büfészint


Katona drámája

A beszélgetés résztvevői:
Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, az budapesti ELTE és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem professzora, Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténész, esztéta, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora és a BTK Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, az előadás rendezője.
Moderátor: Lukácsy György

 

19 óra - Gobbi Hilda Színpad

Katona József: Bánk bán


Bánk bán – MÁTRAY LÁSZLÓ m. v. I Gertrudis, királyné – UDVAROS DOROTTYA I Melinda – SÖPTEI ANDREA I Ottó – FARKAS DÉNES I Biberach, egy lézengő ritter – HORVÁTH LAJOS OTTÓ I Bendeleiben Izidora, türingiai leány – ÁCS ESZTER I II. Endre, a magyarok királya – SZALMA TAMÁS m. v. I Tiborc, paraszt – VARGA JÓZSEF I Mikhál bán – RÁCZ JÓZSEF I Simon bán – TÓTH LÁSZLÓ I Petur bán, bihari főispán – OLT TAMÁS I továbbá a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének hallgatói

Rendező: VIDNYÁNSZKY ATTILA

16 éven felülieknek ajánljuk!

 

– A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű a három nemzeti klasszikus drámának közül. Az ember tragédiája hatalmas vízió, egy rendező számára kimeríthetetlen inspirációs forrás, a Csongor és Tünde költői nyelve és meséje ragad magával, Katona művével a drámaírás shakespeare-i csúcsaira ért fel – mondja Vidnyánszky Attila, aki Katona József drámai művét és Erkel operáját is többször megrendezte már.

– Katona tudta, értette, érezte, hogy mi a színpadi hatás. Az egyik legnagyobb drámaírói erény, amikor a téma, a tézis, az ügy, a mondandó a drámai cselekmény energiájává alakul. Ahogyan Shakespeare, Katona sem csak filozofál. Nagyon személyessé, zsigerből játszhatóvá tudta megírni a figurákat, akik a nézőből együttérzést, azonosulást, szeretetet, megvetést és gyűlöletet váltanak ki. A Bánk bán története ma is érvényes: ahogyan az egyes ember a történelemben cselekszik vagy sodródik, ahogyan változtatni akar, és ahogyan a történelem, a sors a maga igazságát képviselő embert, a hőst felőrli, megsemmisíti, de fel is emelheti.

Az előadás oldala honlapunkon

 

***

 
Október 22. - A TANÍTÁS NAPJA

 

17 óra 30 – Nézőtéri büfészint


Előadások a Bánk bánról

Erkel operája – Windhager Ákos zeneelméleti író, az Országút folyóirat rovatvezetője
Vidnyánszky Attila Bánk bánjai – Szász Zsolt dramaturg, a Szcenárium folyóirat felelős szerkesztője

 

19 óra - Kaszás Attila Terem

A Bánk-misszió

Katona József műve alapján írta Verebes Ernő

 

Játsszák a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Intézet Cserhalmi György vezette színészosztály egykori hallgatói:
Bank bán – KOCSIS GÁBOR I Petúr bán – SZURCSÍK ÁDÁM I Tiborc – BÖLKÉNY BALÁZS I Biberach – KISARI ZALÁN I Ottó – KOVÁCS S. JÓZSEF I Mikhál – PÉTERI LILLA I Simon, II. Endre – KARÁCSONY GERGELY I Melinda – SZÁSZ JÚLIA I Gertrudis – HERMÁNYI MARIANN I Izidóra – KOVÁCS PANKA I Narrátor – CSEKE LILLA CSENGE

Rendező: VIDNYÁNSZKY ATTILA

 

A Katona-mű harmadik műfaji verziója a Nemzeti tantermi előadása, A Bánk-misszió, amelyet az elmúlt két évben Hajdúböszörménytől Győrig több tucatnyi iskolai osztály láthatott. 

A Bánk bánt nemcsak rendezni kihívás, de tanítani is nehéz. Vidnyánszky Attila szerint, aki rendezői tanulmányai előtt maga is tanított középiskolában, egy-egy remekmű „megéreztetése” jelenti a legnagyobb feladatot a tanár számára, hogy diákokkal is megtörténhessen az, amiért egy műalkotás megszületik: a katarzis.

– Nagy segítség lett volna akkor nekem a nagymuzsalyi iskolában, ha egy ilyen tantermi előadást hívhatok segítségül. Hogy ott „élőben” születhetett volna meg Bánk bán, Melinda, Gertrudis, Ottó, Biberach és Endre király igazsága. Most van egy ilyen előadás: a címe A Bánk-misszió.

Verebes Ernő, a Nemzeti Színház fődramaturgja elkészítette a dráma mintegy 60 perces, tanteremben bemutatható verzióját. Nem maradt ki egyetlen szereplő és történetszál sem, de könnyítettek Katona nyelvezetén.

Az előadás a Nemzeti Színházban 2017 szeptemberében bemutatott „nagy Bánk bán” nyomán készült. Abban az előadásban a Kaposvári Egyetem Cserhalmi György által vezetett osztályának tagjai játszottak kisebb szerepekben. A „missziós” verzióban (az azóta már végzett) diákok a főszereplők. A kötelező olvasmány unalma és kényszere helyett színházi élményt kíván nyújtani ez a misszió az osztályteremben.

Három egymást követő napon a Bánk bán három előadásban, műfajban és „méretben” látható a Nemzetiben: operai monumentalitásban, a Gobbi Hilda Színpad intimebb terében és a Kaszás Attila Terem „iskolai” miliőjében. A programhoz szakmai beszélgetések is kapcsolódnak, az előadások előtt ráhangoló, utána közöségtalálkozó várják a nézőket.

Az előadás oldala honlapunkon

 

Bánkok időrendben

Katona drámáját Vidnyánszky Attila 2002-ben vitte színre először a Nemzeti Színházban László Zsolttal, Kubik Annával, Nagy-Kálózy Eszterrel, Sinkó Lászlóval, Kaszás Attilával és Trill Zsolttal a főszerepekben. Az új „prózai” stúdióelőadás 2017 őszétől látható a Nemzetiben. Ezzel párhuzamosan készült el a dráma országot járó osztálytermi verziója is.

A debreceni Csokonai Színházban rendezte meg Erkel Ferenc operájának ősverzióját 2008-ban Kiss-B. Atillával a címszerepben. 2017-ben az úgynevezett bariton-változatot vitte színre az Erkel Színházban, amely azóta is a Magyar Állami Operaház repertoárján van. A címszereplő Molnár Levente volt, aki az idén nyáron a Coopera társulat által bemutatott előadásban is Bánk alakítója.

 

 

HÁTTÉR




A KIRÁLYDRÁMA TRAGÉDIÁJA
Vidnyánszky Attila Bánk bán-rendezései

SZÁSZ ZSOLT ÍRÁSA

az ORSZÁGÚT című folyóiratban


"Vidnyánszky Attila gyakran hangsúlyozza, hogy rendezéseiben, pályatársaival ellentétben, napi szinten nem kíván aktualizálni. Neki nagy narratívákra, „az idő epikus tágasságára” van szüksége ahhoz, hogy a történelemhez és felgyorsult ütemben változó korunkhoz való viszonyát a színpadon megfogalmazza."

***

 

Kulin Ferenc évtizedek óta a Bánk bán-kultusz éltetője. A Nemzeti Magazinban 2014. áprilisában jelent meg tőle egy írás, legutóbb pedig az Országút augusztus 19-i száma közölt vele egy interjút a témáról.

KORTÁRSUNK BÁNK BÁN

Beszélgetés KULIN FERENC irodalomtörténésszel a kétszáz éves drámáról

Balogh Csaba interjúja az ORSZÁGÚT című folyóiratban

"Ami pedig a szélsőséges színházi értelmezéseket illeti, nem az a döntő kérdés, hogy a rendező milyen műfaji hatásmechanizmusokkal igyekszik elfogadhatóvá tenni a saját koncepcióját, hanem az, megkísérli-e felfedni a mű alapeszméjét. Megérteti-e, hogy – esetünkben – nem szerelmi, nem is nemzeti drámával, s különösen nem egy politikai thrillerként feldolgozható bűnügyi történettel, hanem egy modern tragédiával van dolga."

 

(2020. szeptember 15.)