Miért jár az ember színházba?
(Gondolatok porszívózás közben)
Miért jár az ember színházba? Hisz’ sok darab végét már amúgy is ismerjük. Mert tanultuk a középiskolában, vagy mert már elmesélte valaki. Aztán az is lehet, hogy csak homályosan dereng valami. És akkor jön a csalódás, amikor kiderül, hogy mégsem úgy ér véget a történet, ahogy mi azt vártuk. Vagy dühöngünk, mert arra gondolunk, hogy már ezt is megváltoztatták (mármint a darab végét). A rendező, a dramaturg, a fordító vagy mit tudom én, kicsoda. Valaki. Ráadásul tuti, hogy a szerző tudta nélkül. Hová tart ez a világ?! – ólmosodik el ilyenkor a szívünk, és érezzük, ahogy még az a kevéske remény is elpárolog belőle, ami eddig így-úgy működtette volt.