A Nemzeti Színház hírei

Olyan produkciókat nézhetünk meg a MITEM-en, amiket máskor nem láthatunk. A görögök Iliászától Ostermeier Sirályáig nagyon sok mindent, hiszen gazdag a kínálat – mondja Marton László, a Vígszínház egykori igazgatója, ma főrendezője. A neves szakember szerint, aki előadásaival számtalan fesztiválon járt szerte a világban, örülnünk kell: végre van Magyarországon nemzetközi színházi seregszemle.

Ritkán történik olyasmi, hogy egy szerb nemzeti klasszikust egy kisebbségi magyar művész rendezzen, és hogy ez a produkciója egy olyan nemzetközi színházi találkozón kerüljön bemutatásra, mint ez az idei, immár harmadik MITEM. Azért is örülök ennek, mert rendezvényünknek kezdettől az egyik központi gondolata, hogy a színházi működés keretében foglalkoznunk kell a nemzeti identitás kérdéskörével is. 2014-ben a Szcenárium ennek a témának egy kétnapos szakmai programot szentelt.

"Fenébe a kütyükkel és a számítógépekkel – menjetek színházba, foglaljátok el a zsöllyéket és a balkonokat, hallgassátok a szavakat és nézzétek az élő történeteket – itt van nektek a színház, ne becsüljétek le, ne hagyjátok ki rohanó életetekből."

„Ilyen színházi villámcsapást, mint amilyen az Urbán András által rendezett Hazafiak, ez a Nemzeti Színház és annak közönsége régóta, már nagyon régóta nem tapasztalt.” Zlatko Pavkovic (Danas) A szerb kritikus így ünnepli az előadást. Lássuk, mi rejlik e darab újszerűsége mögött – számunkra is.

Két bemutató próbái kezdődtek el a Nemzetiben. Az évad utolsó premierje Edmond Rostand világhírű darabja lesz, a Cyrano de Bergerac. Rendezője David Doiashvili, akinek egyéni látásmódját a Szentivánéji álom című produkciónkból már sokan ismerik és kedvelik. A bemutatóra a tervek szerint május közepén, tehát a MITEM után kerül sor. A másik olvasópróbán Ingmar Bergman mondatait ízlelgették a művészek. A szintén világhírű svéd filmrendező Szenvedély című filmnovellája az alapja Kiss Csaba szövegkönyvének és rendezésének.

Mire jó egy fesztivál? – elmondja Marton László és Vidnyánszky Attila. Megnézik, megírják, ajánlják – kulturális újságírók a MITEM-ről. Mit kérdezne egy kávéházi szegleten József Attilától? – Hobo-portré. Nézőpontok a 6-os című előadásról (drMáriás, Száraz Miklós György). Tragédia és pedagógia – tanárok Madách és műve hasznáról. Szív Ernő novellája – és sok egyéb olvasható még a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.

Budapest, 2016. március 16., szerda (MTI) - Boldogító érzésnek nevezte Almási Éva Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész az MTI-nek adott szerdai interjújában, hogy a "szakma krémje" a nemzet színésze elismeréssel tüntette ki.

Szerdán délután másfél órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Psota Irén helyére Almási Évát választották meg.

A dráma nemét a költészet, faját a szín (ezáltal a cselekvő élet ábrázolását értvén) teszi. Innen világos, hogy a színmű a költői műnek alá van rendelve; s míg a költői lélek nélkül alkotott színműveket elemészti az idő, maradandók azok, melyek, habár nem felelnek is meg a dráma kívánatainak, költői belérték által tartalmasak; vagy más szavakkal: a nem megmarad, míg a nemtől igen elszakadott faj magát önerejével fenntartani képtelen. Goethe Tassója becses marad, ha színre nem való is, míg sok zajütő színdarab első fellépésekor már arcán viseli a halál színeit. Ide járul, hogy a költészet törvényei alól felszabadult színi hatás könnyen aljasodik, vagy elvadul, hasonló lesz a partatlan árhoz, mely ragad és iszapol, kártékonyságához képest kevés hasznot hajtó.

Valérie Dréville francia és Trill Zsolt magyar színművésszel beszélget színházi útjukról Rideg Zsófia és Verebes Ernő dramaturgok Valérie Dréville korunk egyik legjelentősebb francia színésznője, a MITEM-en Arkagyina szerepében láthatjuk őt Ostermeier Sirály rendezésében. Trill Zsolt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház alapítói közé tartozik. Pályafutása a kezdetektől összefonódik Vidnyánszky Attiláéval. A MITEM-en két előadásban is láthatjuk (Galilei élete, Don Quijote)