A szecsuáni opera előadását követő nap délutánján az érdeklődők tovább ismerkedhettek egy többszáz éves távolkeleti hagyomány mai továbbélésével, este pedig a MITEM díszvendégének szóközpontú előadását láthatták, Nevek erdejében címmel.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a hatodik nap Az éjjeli menedékhely megismétlésével indult a Gobbi Hilda Színpadon, míg a Nagyszínpadon az Alexandrinszkij színház esti előadására készültek.
A rendkívüli érdeklődésre tekintettel meghosszabbította a „Nemzeti VERSeny” nevezési határidejét a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete.
A Gobbi Hilda Színpad nézőterének minden székén orvosi maszk várta a közönséget, ami a színpadra tekintve rögtön értelmet is nyert: vékony rétegben finom szemcsés föld fedte a játékteret...
Megalkuvás - nem megalkuvás. Mikor, miért, kiért, hányszor? Igen? Nem? Egyszer-egyszer? Soha? E kérdések mentén is gondolkodhatunk a MITEM negyedik napjának két előadásáról.
Nevezési határidő május 15.
A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű versmondó versenyt hirdet, valamennyi korosztály számára, nem hivatásos versmondók részére. A verseny elsődleges célja a hagyományos vers- és prózamondó találkozó mellett a klasszikus és kortárs költészet újszerű tolmácsolása, a költészet és a versmondás népszerűsítése. A találkozót a 2016-os évben rendezzük meg, három fordulóban
Ismerkedés az ismeretlennel - lehetett volna mottója is e mondat a MITEM harmadik napjának. Négy nemzeti színházi modell, egy kevéssé ismert Federico García Lorca színdarab és egy sámánszertartás szerepelt a programban.
A nem tudás kényelmes, de bűn. Mi harcot folytatunk a felejtés ellen - mondta Vidnyánszky Attila a Tadeusz Kantor előtt tisztelgő kiállítás megnyitásakor. Kantor életművével lezárult egy fontos újító színháztörténeti korszak. Művészi örökségéből mindmáig – bevallva vagy bevallatlanul – sokan építkeznek. A színház büfé szintjén berendezett tárlat - amelynek kurátora Justyna Michalik lengyel színháztörténész - folytatódik a harmadik emeleti fotósorozattal és a Bajor Gizi Szalonban berendezett színházi díszlettel, Tadeusz Kantor 1975-ben bemutatott és emblematikussá vált Halott osztály című darabját megidézve.
Megcsodáltátok a függő angyalokat? Megcsodáltátok a táncoló angyalokat? Hallottátok a szárnyak nélküli angyal énekét? Néhányan közületek megálltak, hogy meghallgassák a költő eltemetett emlékeit, mások belehallgattak a magányos utazó érthetetlen szavaiba. Megint mások, miután átkeltek az örök szerelmesek labirintusán, elértek a büszke Odüsszeusz vak fáradozásáig. Mindez nem volt más, mint színház. A félelmeknek és vágyaknak immár szárnyuk nőtt és tudnak repülni. Az éjjel megtelt napfénnyel és az értelem képekkel. És amikor holnap ismét megpillantjátok ezeket a helyeket, a városnak ezt a részét, emlékezzetek ránk, az angyalokra Budapest fölött.
