A Nemzeti Színház hírei

Május 24-én mutatjuk be a terv szerint Bertolt Brecht darabját: A gömbfejűek és a csúcsfejűek, avagy gazdag a gazdaggal társul szívesen. Parádés szereposztás, Udvaros Dorottya először dolgozik Zsótér Sándorral, a "Nemzeti Brecht szakértőjével". Szakértő, hiszen összesen tizennégy Brecht darabot rendezett, ebből a Nemzetiben hármat.

A második nap hivatalos programjában a Svejk második előadása szerepelt, amelyről már hírt adtunk, így kihasználva az adódó alkalmat a MITEM ideje alatt látható kiállításokra és szakmai programokra hívjuk fel figyelmüket. (Nem mellesleg a Nemzeti Színház (saját) premiert is tartott, Büchner Woyzeck című darabja került a repertoárra, egyben a holnapi fesztiválprogramba.

A Nemzeti Színház Törőcsik Mari kérésének megfelelően határozottan cáfolja a művésznőnek tulajdonított nyilatkozatot, amely ma egyes sajtótermékekben feltűnt. Időközben az is világos lett számunkra, hogy ezek a cikkek félrevezetően állítják, hogy Törőcsik Mari a HVG-nek adott nyilatkozatot.

Gyönyörű tavaszi időben nyitotta meg Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház előtt az ötödik MITEM-et. Valerij Fokin, a szentpétervári színház igazgató-főrendezője is köszöntötte a fesztivált a jubileuminak is mondható, ötödik év kapcsán. Mint mondta, a színház hídépítő-szerepe egyre inkább felértékelődik, hiszen ez az egyik utolsó lehetőség zűrzavaros jelenünkben a béke és a józanság megőrzésére.

Sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes zászlófelvonással megnyitottuk az idei évi MITEM fesztivált április 10-én a Nemzeti Színházban. A 14 ország 27 produkcióját felvonultató esemény megnyitóján Vidnyánszky Attila kiemelte: a nemzeti színházak találkozójára a nyitottság és az antropológiai gondolatok jellemzők, amellyel Magyarország felkerült a világ színházi térképére. Soha nem volt ennyi produkció a MITEM-en mint idén. 

A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon együttműködésével, ismét megrendezi a Versünnep Fesztivált. A rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatja. A rendezvénysorozat tizenhárom éve indult útjára azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a magyar nyelven született irodalmi alkotásokra és népszerűsítse a művészi versmondást, mely képes minden magyar anyanyelvű embert összekapcsolni téren és időn keresztül egyaránt.​ Döntő a Nemzeti Színházban 2018. április 15-én a Kaszás Attila teremben. 

A mi esetünkben vannak „küldetésszerű” anyagok, amikor azt érezzük, hogy ezt mindenképpen meg kell csinálnunk, mert mindenkihez szólni akarunk, vagy mert a társulatnak szüksége van rá. És vannak „szerelembe esések”, amik személyesebb, költőibb, lilább történetek, mint a Woyzeck is, amelyre inkább úgy tekintek, mint kísérletre. Hogy megértsük, mi van. Hogy érzékeljük Woyzecket saját magunkban, hogy milyen kicsik vagyunk a világban. (ifj. Vidnyánszky Attila)

1824-ben egy Woyzeck nevű lipcsei borbély megölte a feleségét. Féltékenységből gyilkolt. Woyzecket, a bűnöst kivégezték. Erről megjelent egy újságcikk. A szóbeszéd szerint Woyzeck, a gyilkos, zavarodott ember volt, aki nem volt tudatában tettének. Ez a történet ihlette Georg Büchnert, aki négy különböző változatban, vázlatban készítette elő drámai művét, ami végül nem született meg...

Pinokkió utazása során a valóság és a fantázia birodalmában találkozik jó néhány „apafigurával”: a tűznyelővel, a cirkuszigazgatóval, a bíróval, akik mind fordítanak a sorsán. A realista és a meseszerű jelleget egybetartva arra törekedtünk Giuseppe Stellato díszlettervezővel és Graziella Pepe jelmeztervezővel, hogy a színház csodálatos színlelt valóságában az emberré válás folyamatáról beszéljünk.

Jólesett a hangulat, valami nagyon pozitív várakozás sugárzott mindenki arcán, mint egy régen várt focimeccs előtt. Most végre sikerült valami. A magyar csapat bekerült a döntőbe, és a tömeg már most tudja, megtörténik a csoda... (Wilhelm Droste) - Mi, akik gyerekeket nevelünk, tudjuk, hogy gyakran az ő kérdéseik a legnehezebben megválaszolhatóak. Gárdonyi Géza fejében állítólag a fiával az egri várban sétálva született meg a regény gondolata, s ez az a momentum, ami az alapművet és a színdarabot a leginkább összeköti: nem infantilizálja a nemzeti sorskérdéseket, a nagy erkölcsi dilemmákat, hanem olyan természetességgel fogalmazza meg az állandó gyermeki „miért”-eket, hogy a felnőttek válasza is szükségképp sokkal tisztábban, világosabban hangozhat el. (Prőhle Gergely)