A Nemzeti Színház hírei

A családi ünnepé varázsolódott Kölyöknap következő alkalma március 17-én, vasárnap lesz, amikor is az 1848-as forradalom és szabadságharcra emlékezünk.

Mai eszünkkel úgy véljük, az Úr még a bibliai Jóbra sem mért ekkora csapásokat. Érthető, de még mennyire érthető, hogy Sára a miértre keresi a választ. (Osztrovits Ágnes) A számos díjjal kitüntetett színésznőről eddig is tudni lehetett, hogy tehetséges, de ez az alakítása a legnagyobbak közé emeli, egyenest oda, Törőcsik Mari közelébe. Az ő Sára asszonya kemény, de változni képes személyiség, aki lázad, ha igazságtalanságot vél felfedezni Isten akaratában, mégis megtörhetetlenül hűséges, hitben és házastársi kötelékben egyaránt. (Horkay Hörcher Ferenc)

A mi mostani Meggyeskertünk valahol ott egyensúlyoz komédia és szomorújáték, álom és valóság, lét és nemlét határán. A próbák során sokszor beszélgetünk arról Silviu Purcărete rendezővel, hogy Csehov kertje talán nem is valódi gyümölcsös, hanem afféle szürreális táj. Valami elmúlónak, szépnek a jelképe, aminek már csak a romjai maradtak meg. Lehet, hogy a kertnek is már csak az emléke szép.

„Botjára támaszkodva, sietősen átmegy a színpadon Firsz, aki kiment Ljubov Andrejevna elé; ősrégi libériát és cilindert visel, valamit motyog magában, de egy szavát sem lehet érteni” – így ismerjük meg a szövegkönyv alapján Csehov Meggyeskertjének talán legkülönösebb szereplőjét. Firsz a hagyományos értelmezések szerint olyan, mint maga a kert. Szinte némán jelképezi a szereplők, talán Oroszország, talán az egész világ elmúlását - meséli a 46 éves Trill Zsolt a 87 éves Firsz szerepéről.  Hogyan lesz a középkorú színészből aggastyán? Miként ragadhatók meg a mitikus öregedés rejtelmei?

Húsz évvel ezelőtt már játszotta a Párizsból hazatérő földbirtokost, ezúttal mégis úgy állt neki Ljubov Andrejevna alakításának, mintha először találkozna a szereppel. Udvaros Dorottya Csehov finomságáról és a próbafolyamat kellős közepén a közös munka ellentmondásos örömeiről.

Több évtizedes színházi pályafutása ellenére mindössze másodszor rendez Csehovot a román mester, Silviu Purcărete. Meggyeskertjét már csak ezért is nagy várakozás előzi meg. A sztárrendező a próbafolyamatról, a melodrámáról, és mindannyiunk meggyeskertjéről.

„Egy vidám darabot szeretnék írni, amelyben maga az ördög is bukfencet hány” – írta színésznő feleségének, Olga Knippernek a már nagybeteg Csehov, aki közel egy évvel a halála előtt, negyvenhárom évesen fejezte be a Meggyeskertet, talán legletisztultabb, mégis legtitokzatosabb ­darabját.

Silviu Purcărete Meggyeskert-rendezése a Nemzeti Színházban több szempontból is különleges esemény. A világhírű rendező gazdag pályafutása során ritkán rendezett Csehov-darabot, ezért nagy várakozás előzi meg a bemutatót mind a hazai, mind a nemzetközi színházi világban. Két kísérőrendezvény gazdagítja a Nemzeti Meggyeskert-bemutatóját: kiállítást rendezünk Silviu Purcărete utazásai során, saját kezűleg készített fotográfiáiból és Párizsból érkezik a nemzetközi tekintélyű kritikus és színházi író, George Banu, hogy a Meggyeskert híres előadásairól beszéljen. Az események szervezésében a Nemzeti Színház partnerei a romániai színházi szövetség, az UNITER és a Budapesti Román Kulturális Intézet.

A színészek tündöklő csillagát ünnepelték 169. születésnapján. Ezzel a címmel adott hírt az idei megemlékezésről a megyei lap. Mint rendesen, most is Ászáron, a művész szülőházánál tartották a megemlékezést, melyen színházunkat Szabó Ágnes vezérigazgatói megbízott képviselte. 

Jelentkezési határidő a Nemzetiszínháztörténeti vetélkedőre: március 10-e, vasárnap éjfél, Az ember tragédiája szpotversenyre pedig március 18. éjfél. Eredményhirdetés: március 25-én!