A Nemzeti Színház hírei

Különleges Rómeó és Júlia-előadás készül Kassán. Rómeó családját, a Montague-kat a budapesti Nemzeti Színház művészei, Júliáét, a Capuleteket a Kassai Nemzeti Színház művészei alakítják. A kétnyelvű produkcióról, a rendhagyó kulturális találkozásról, a szlovák nagyváros teátrumában rendezett sajtótájékoztatón beszéltek az alkotók és művészek december 13-án. A kétnyelvű verziót január 17-én és 18-án láthatja először a kassai közönség Vidnyánszky Attila rendezésében. A tervek szerint az előadás 2025 tavaszán a Nemzeti Színházban is látható lesz a MITEM-en. 

Oscar Wilde ikonikus tragédiája, a Salome, új értelmezésben kel életre a Nemzeti Színházban Diana Dobreva rendezésében. A sötét tónusú, bibliai ihletésű történetben a hatalom, a vágy és az emberi gyarlóság kérdései kerülnek középpontba. A Nemzeti produkciója napjaink dilemmáira is reflektál, miközben megőrzi a mű szuggesztív, megrendítő üzenetét.

A Bánk bán shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és az előadás rendezője. Értelmezésében a Bánk bán eleven figuránkon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát.

Tíz éve egy ötlettel kereste meg az általam vezetett Magyar Teátrumi Társaságot a Nemzeti Művelődési Intézet: segítsünk a falusi színjátszókörök felélesztését szolgáló program elindításában. Azóta több száz kistelepülésen jött létre színjátszócsoport, jó néhány közülük megmaradt, és önerőből, örömből és elhivatottságból folytatja munkáját.

A 2025. január 7. kedd 19:00 órára és január 13. hétfő 19:00 meghirdetett MACSKAJÁTÉK című előadásunk betegség miatt ELMARAD.

Az Esthajnal című előadásban az otthonában balesetet szenvedett Bodrogi Gyula szerepébe Mikó István ugrott be, és még őt láthatjuk az elővetkező alkalmakkor is. Mit szabad és mint nem a beugró színésznek? Mire elég egy dalnyi idő?

Európai művészszínház egy erdélyi kisvárosban. Röviden így jellemezhető a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elmúlt három évtizede. A társulatot művészeti vezetőként és igazgatóként irányító Bocsárdi Lászlóval nemcsak alkotói törekvésekről, következetességről, felnevelt nézőgenerációkról beszélgettünk, hanem arról is, miért féltek eleinte attól, hogy egyszerűen elzavarják őket.

Mennyivel nyújt többet a szinkron, mint a felirat? Mire kell figyelnie egy szinkronrendezőnek a felvétel megkezdése előtt, és mire a stúdióban? Mi miatt kapott dorgálást 1993-ban a Taxisofőr szinkronjáért? Mikor volt a mélyponton a hazai szinkron? Mindez és sok más egyéb is kiderül az egyik gyakran foglalkoztatott, neves rendezővel, Aprics Lászlóval folytatott beszélgetésünkből.  

A Nemzeti Színház minden vendége – és persze bárki, aki éppen erre jár – láthatja Lukács Margit színésznőt, csak magasra kell emelnie a tekintetét. Szobra az épület főbejáratának bal oldalán, 16 méter magas oszlopon kapott helyet. Alkotója, Párkányi Raab Péter mészkőből faragta ki Az ember tragédiája Évájaként a színésznőt. A másik oszlopon, a bejárat Duna felőli oldalánál Básti Lajos látható Ádám szerepében. A két művész évtizedekig együtt játszotta a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületében Madách Imre művének két főszerepét.