A Nemzeti Színház hírei

Izgalmas kortárs adaptációt mutatott be Exupéry A kis herceg című művéből a gnieznói lengyel társulat, a darabot ráadásul magyar rendező, Szilágyi Bálint állította színpadra. Az előadás különlegessége az asszociatív látványvilágban és a sajátos értelmezésben mutatkozott meg.

A japán színházi formák és a nyugati teatralitás izgalmas találkozásának lehettünk tanúi a milánói Centro Teatro Attivo társulatának Handzso (A legyező) című előadásán. A most látott produkciónak különös jelentőséget ad az is, hogy a szerző, Misima Jukio születésének 100. évfordulóját ünnepeljük az idén.

A rendkívül sokoldalú belga „összművész”, Jan Fabre munkásságához kapcsolódóan több program is helyet kapott az idei MITEM-en, ezek leginkább a színházi szakma iránt érdeklődőknek, illetve a szakmában elmélyülni kívánó fiataloknak szóltak. Két előadás és egy könyvbemutató mellett Fabre és munkatársai workshopot is tartottak a színészhallgatóknak.

Gigantikus összegzés egy színházi mestertől – így lehetne összefoglalni azt az estét, amelyet Theodórosz Terzopulosz és az Oreszteia társaságában tölthetett a közönség. A világhírű görög rendező Aiszkhülosz trilógiájából készített színpadi változatát óriási sikerrel mutatta be a MITEM-en.

Szlovák Capuletek és magyar Montague-k játszanak a Kassai Nemzeti Színház januárban bemutatott Rómeó és Júlia előadásában. Vidnyánszky Attila rendezése nemcsak szerelem és halál frigyéről, hanem a két nép viszonyáról is szól, és arról az együttműködésről, amelynek tanúi lehettünk a Kassán zajló próbákon. Az előadást május 20-án Budapesten is láthatja a közönség a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, a MITEM-en.

Erős, felkavaró előadást láthattunk a belgrádi társulattól, amelyben a zsenialitás, a tehetség és a sorsszerűség összefüggésein gondolkodhattunk el leginkább. A menthetetlen című produkcióban a szerb művészek Thomas Bernhard Glenn Gould főszereplésével megírt regényét, valamint Puskin Mozart és Salieri című darabját elegyítették, s az ebből „kihajtó” előadás minden bizonnyal még igen sokáig eszébe jut annak, aki látta.

A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében május 8-án nyílt meg az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumkertjében Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása. A tárlat középpontjában a harangok szimbolikus jelentése áll, kulturális szempontból a nemzeti emlékezet és a nemzeti összetartozás értelmezéseire épül: június 4-ig további hat történelmi régióban, Erdélyben, Székelyföldön, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Muravidéken lesz párhuzamosan megtekinthető. 

Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.

Dzsicuko műtermében. Ősz. Délutántól szürkületig. A szobában rendetlenség, annak jelei, hogy utazásra készülnek.