A Nemzeti Színház hírei

A Kossuth-díj a kulturális életben adható legmagasabb állami kitüntetés, jelenleg a művészi kvalitás legnagyobb hivatalos értékmérője. Gundel Takács Gábor újságíró, szerkesztő új beszélgetős pódiumműsor-sorozatának estjein egy-egy Kossuth-díjas művészt lát vendégül a MOMkult Kupolatermében, ahol nem csupán annak életpályáját mutatja be, hanem igyekszik mélységében megérteni, mitől válik valaki igazi művésszé, alkotóvá.  Az első est vendége Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

A kaukázusi krétakör két szerelmese elválni kényszerül egymástól. Talán ez Bertolt Brecht példázatának leginkább lélekhez szóló cselekményszála. A Grusét játszó Katona Kinga, és az ifjú lány szerelmét, Szimon Csacsavát alakító Bordás Roland beszél a próbák kihívásairól, a szív és az értelem harcáról és a német mű keleti értelmezéséről.

Sáska Gáspár, a helyi korcsmáros fia találkozik először Jeromossal, a messziről jött idegennel. Az ifjú Gáspárt alakító Kovács S. József Tamási Áron természetességéről, s arról, miért a korcsmáros fia a legjózanabb a faluban.

Jeromos esete azt mutatja, hogy még a rossz szándék is képes tévútra menni – mondja a Tündöklő Jeromos címszerepét alakító Schnell Ádám, aki szerint Tamási Áron szövegének tisztaságát a beregszászi színészek segítették méltó módon megszólaltatni. De mi van akkor, ha az ördög pálinkázni kezd?

A székelykedés aláásná Tamási Áron igazságát – mondja Márkó Eszter rendező, aki szerint a Tündöklő Jeromost nem aktualizálni kell, hanem meghallani. A Nemzeti Színház és a beregszászi színház közös produkciója a Gyulai Várszínházban tartott nyári bemutató után „hazatalál” a Nemzeti Színházba.

Bertolt Brecht kedvelte a tandrámákat, a mesés történeteket. Szívesen írt példázatokat, ha olyan kérdések megválaszolásának lehetőségére és lehetetlenségére próbálta ráirányítani olvasói, nézői figyelmét, mint például az igazság, a jóság, az önzetlenség, az őszinteség, a szeretet és hasonló erkölcsi értékek. A kaukázusi krétakör-t a Nemzetiben legutóbb 1990-ben játszották: Csiszár Imre rendezésében Kubik Anna, Bubik István, Cserhalmi György főszereplésével.

Nagy volt az érdeklődés, közel ezren vettek részt a Nemzeti Színház nyílt napján, amelyet általában a magyar dráma napjához kapcsolódva rendez a teátrum, a pandémia miatt utoljára 2019-ben volt hasonló. Idén egy másik évforduló is apropót adott az ünneplésre: 20 éves a színház Duna-parti épülete, a nyílt nap programjai részben ehhez is kötődtek.

Az életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját 2021. szeptember 18-án tartuk az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban, az Esterházy emlékév alkalmából. Akkor erősödött meg bennünk a gondolat, hogy a történetet tovább éltessük a Nemzeti Színházban is.

A Magyar Versmondók Egyesülete és a Nemzeti Színház idén hetedik alkalommal hirdette meg a Nemzeti VERSenyt, amelyre határon innen és túlról, de akár a világ másik pontjáról is nevezhettek a költészet, a versmondás és a filmek művelői, rajongói. Az elmúlt fél évben a zsűri és a nézők közösen választották ki két fordulón keresztül a legjobb 25 versenyzőt, akik színpadra lépnek a VERSeny szuperdöntőjében a Nemzeti Színházban október 8-án és 9-én. A nézői részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött és korlátozott számban lehetséges. Regisztráljon időben, ha élőben, a Nemzeti Színházban szeretné látni a programot!

Szültésének évfordulójára emlékezve megkoszorúzták Herczeg Ferenc szobrát a Nemzeti Színházban 2022. szeptember 20-án. A két világháború közötti időszak legismertebb, irodalmi Nobel-díjra is jelölt magyar szerzőjének egy évvel ezelőtt állították fel mellszobrát a színház épületében. A megemlékezésen Takaró Mihály irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke azt hangsúlyozta, még ma is tévesen ítélik meg az írót, holott az életműve máig érvényes tanulságokkal szolgál az egész magyarságnak.