A Nemzeti Színház hírei

Gigantikus összegzés egy színházi mestertől – így lehetne összefoglalni azt az estét, amelyet Theodórosz Terzopulosz és az Oreszteia társaságában tölthetett a közönség. A világhírű görög rendező Aiszkhülosz trilógiájából készített színpadi változatát óriási sikerrel mutatta be a MITEM-en.

Szlovák Capuletek és magyar Montague-k játszanak a Kassai Nemzeti Színház januárban bemutatott Rómeó és Júlia előadásában. Vidnyánszky Attila rendezése nemcsak szerelem és halál frigyéről, hanem a két nép viszonyáról is szól, és arról az együttműködésről, amelynek tanúi lehettünk a Kassán zajló próbákon. Az előadást május 20-án Budapesten is láthatja a közönség a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, a MITEM-en.

Erős, felkavaró előadást láthattunk a belgrádi társulattól, amelyben a zsenialitás, a tehetség és a sorsszerűség összefüggésein gondolkodhattunk el leginkább. A menthetetlen című produkcióban a szerb művészek Thomas Bernhard Glenn Gould főszereplésével megírt regényét, valamint Puskin Mozart és Salieri című darabját elegyítették, s az ebből „kihajtó” előadás minden bizonnyal még igen sokáig eszébe jut annak, aki látta.

A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében május 8-án nyílt meg az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumkertjében Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása. A tárlat középpontjában a harangok szimbolikus jelentése áll, kulturális szempontból a nemzeti emlékezet és a nemzeti összetartozás értelmezéseire épül: június 4-ig további hat történelmi régióban, Erdélyben, Székelyföldön, Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Muravidéken lesz párhuzamosan megtekinthető. 

Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.

Dzsicuko műtermében. Ősz. Délutántól szürkületig. A szobában rendetlenség, annak jelei, hogy utazásra készülnek.

Misima Jukio az egyik legszebb adaptációját a Hanjo című nó-dráma alapján írta. Az eredeti nóban egy férfi visszatér abba a városba, ahol egy évvel korábban legyezőt cserélt az egyik gésával.

Jan Fabre (1958), a 70-es évek óta működő színházi alkotó, író, képzőművész és Luk Van den Dries dramaturg, színházi szakember közösen jegyzett kötete tízéves együttműködés eredménye.

Ma ünnepeljük a Nemzeti Színházban a TÓTÉK című előadás 150. előadását a Gobbi Hilda Színpadon! Örkény István remekműve, amely a háború és az emberi kiszolgáltatottság mély kérdéseit feszegeti, folyamatosan telt házzal varázsolja el a közönséget.