A Nemzeti Színház hírei

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Művészakciója közösséget teremtett, népszerű színészek folytathatták pályájukat a zsidótörvények életbe lépése után. Játszottak prózai színházat, operát; a kulturális misszió mellett a könnyed szórakoztatásról sem feledkeztek meg: kabaré-előadásokat is műsorra tűztek. Amíg a körülmények engedték, segítettek elűzni az egyre vészterhesebbé és fenyegetőbbé váló napi gondokat.

A zsidótörvények miatt állásukat, megélhetésüket vesztett, a politikai változásokat elviselni képtelen művészek egy része külföldön próbált szerencsét, vagyis emigrált. Voltak, akik minden veszéllyel dacolva, az észérvekkel szemben visszatértek a vészkorszak felé haladó hazába. Mások kint maradtak, de csak kevesek számára hozott sikert és megnyugvást az új élet.

A magyar kulturális élet és benne a színház zsidótalanításának fordulópontját az 1938-as első zsidótörvény jelentette. Színészek és színházi dolgozók veszítették el az állásukat, pár év múlva az életük is veszélyben forgott. Voltak, akik maradtak és reménykedtek, voltak, akik az emigrációt választották. Voltak igazgatók, akik megpróbálták megkerülni a rendelkezéseket, és voltak, akik mindent megtettek a betartásukért. A holokauszt emlékévében készült összeállításunkban megidézzük a vészterhes kor színházi fő- és mellékszereplőit, és azt is, ki mit tudott és mert tenni. Intézmények és személyes sorsok elsősorban az áldozatok szemszögéből. Pillanatfelvételek a magyar színház 1938 és 1944 közötti időszakából.

Berettyán Sándor Jochanán szerepében vértanúként végzi a Salome-előadásokban. A lefejezés ellenére szereti ezt a szerepet, ahogy annak is örül, ha a legendás hősök mellett gazember is lehet. A fociból vett hasonlattal élve: hátvédnek tartja magát, aki igyekszik mindent megtenni azért, hogy sikeres legyen a csapatjáték.

Fókuszban a nyolcvan éve történtek: vészkorszak a Nemzetiben, a „száműzöttek” színháza, elmenekülők és hazatérők. Salome – vélemény, interjú. Jön a MITEM! Nemzeti premier Kassán. Húsz éve hunyt el Bessenyei Ferenc. És még sok egyéb érdekességet kínál a Nemzeti Magazin legfrissebb száma.

2025. január 25-26-án a Nemzeti Színházban ünnepélyes keretek között került megrendezésre a X. Pajtaszínházi Szemle, amely különleges jelentőséggel bírt a Pajtaszínház Program tízéves évfordulója alkalmából. A kétnapos esemény a közösségi színjátszás erejét és elkötelezettségét ünnepelte, miközben lehetőséget biztosított az elmúlt évtized eredményeinek és tanulságainak méltó összegzésére.

A megállapodás célja, hogy előmozdítsa a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, valamint elősegítse a színházi kultúra népszerűsítését. A megállapodás keretében a két intézmény elméleti és gyakorlati tapasztalatokat oszt meg, és szorosabban együttműködik előadások cseréjében, fesztiválokon, konferenciákon és egyéb szakmai eseményeken való közös részvétel során.

A mai, 2025. január 28. kedd 19:00 órára meghirdetett Vér vagyok című előadásunk betegség miatt elmarad.

Az online vásárolt jegyeket a Nemzeti Színház jegyszolgáltatója, az InterTicket (jegy.hu) automatikusan visszaváltja és a jegyek árát visszautalja arra a bankkártyához tartozó bankszámlára, amelyről a vásárlás megtörtént.  

A személyesen vásárolt jegyek 2025. február 16. vasárnapig a Nemzeti Színház bármely másik saját előadására becserélhetők, vagy visszaválthatók a színház jegypénztárában.

Ismét kerekasztal beszélgetésre hívjuk nézőinket. Ezúttal Diana Dobreva legutóbbi rendezése, Oscar Vilde Salome címú előadása lesz a téma. A január 28-i beszélgetés remek program azok számára akik már látták az előadást, de azoknak is, akik szeretnek felkészülten érkezni a színházba. Nekik figyelmükbe ajánljuk, hogy a Salome legközelebbi előadása február 1-jén lesz, és néhány jegy még kapható rá.

„A mai idők egyik választásának éjszakáján a „Krónikás” átlép az idő kapuján, és visszamegy egy régi korba, egy lovagvárba, hátha akkor jobb volt az élet. Az előadás az ő úti beszámolója dalokban és versekben. Az jutott szembe, hogy megírom a Vadászat című album Fattyújának történetét, aki nem tudja, ki az apja, „talán lehetett egy ifjú herceg, kinek az anyám csak egyszer kellett…”