A Nemzeti Színház hírei

A magyar bábművészet nagyasszonya – a Mikor a bábok még istenek voltak című hiánypótló kötet szerzője – ma ünnepeli 80. születésnapját a Bajor Gizi Színészmúzeumban, barátai és pályatársai körében. Ebből az alkalomból közöljük a vele készült életút interjút, amely Nemzeti Színház Szcenárium című művészeti folyóiratában jelent meg.

Aki sosem hallotta Nádasdy Kálmán nevét, költői sorait azok is ismerik: ,,Mint száműzött, ki vándorol / A sűrű éjen át, / S vad förgetegben nem lelé / Vezérlő csillagát”. A Bánk bán legismertebb áriájának szövegét, ahogy a teljes Erkel-operát ugyanis ő írta, formálta újra a 20. századi színház számára, mint ahogy jó pár opera fordítójaként, rendezőjeként újította meg a magyar operajátszást.

Szilágyi Ágota első szezonja után két díjat is átvehetett a Nemzeti Színház 2024. június 19-én tartott évadzáró társulati ülésén. A Szörényi Éva-díjat – a társulat szavazata alapján – az évad legjobb alakításáért kapta, és az övé lett a kollégák által alapított, félig-meddig tréfásnak tekinthető, a legtöbb beugrást elismerő Arany Ugrókötél Vándordíj is. Mindkettő megerősítette abban, hogy megtalálta a helyét ebben a közösségben. Számítanak rá, és neki is fontos, hogy a lehető legjobban megoldjon minden feladatot. Csak így lehetett egy beugrásból az évad legjobb alakítása.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a november 21-i 19:00 és november 22-i 15:00 órára meghirdetett ISTVÁN KIRÁLY című előadásunk betegség miatt elmarad.

1983, a Tragédia színpadi centenáriuma óta szeptember 21-e a Magyar Dráma Napja.

A Nemzeti Színház a 2023/24‑es évadot a „Királyok Évada” szlogennel hirdette meg.

Alessia de Antoniis Alessandro Serrával készített interjúja egy valóságos pedagógiai kiáltvány, melyre az általa irányított, 2024-től 2026-ig tervezett hároméves projekt beindulása előtt került sor, 2024. július 23-án.

A Nemzeti Színház és a Honvédelmi Minisztérium új fejezetet nyitott a katonai és kulturális hagyományok összekapcsolásában, amikor ünnepélyes keretek között aláírták együttműködési megállapodásukat a Stefánia Palotában.

A Vér vagyok két szereplője castingról és próbákról, állatok utánzásáról és egy punkszámról, egy misztikus apácáról és egy orvosról, a termékeny tanácstalanságról, a megmozduló festmény szépségéről.

„Még mindig vért ontunk a hatalomért, a pénzért, a szerelemért” – mondja a Vér vagyok című előadásának központi motívumáról Jan Fabre. A belga művész különleges, költői látomását a világ egyik legrangosabb fesztiválján, Avignonban mutatta be korábban, de most a Nemzeti Színház művészeinek bevonásával kelti újra életre – háborúk, vagyis vérontások árnyékában.