A Nemzeti Színház hírei

Maszkban próbáló színészek, koronavírusos rendező, a világjárvány és Shakespeare. Szerelem a koronavírus idején címmel a világjárvány korszakát dokumentáló filmet forgattak a kulisszák mögött a Nemzeti Színházban, amely a Rómeó és Júlia próbafolyamatát öleli fel. Az ötven perces alkotás csaknem egy éven át készült a pandémia idején.

A színház lélek, kikapcsolódás, feltöltődés, találkozás, jelenlét. A színház most még üres, de már visszavár. A színház visszavár címmel indított kampányt a Déryné Program az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának támogatásával. Az üzenet: a színházak számítanak a nézőkre, vissza várják őket, hiszen biztosak abban, hogy az a szellemi-lelki táplálék, amit a színház nyújt, számukra is hiánypótló.

A világirodalom leghíresebb szerelmi történetét, Shakespeare lovestoryját tervezi bemutatni a Nemzeti Színház. Összeállításunk ehhez kíván kedvcsinálót nyújtani. Hogyan is alakult a dráma magyarországi színpadi karrierje 1844 óta? Milyen filmes feldolgozásait ismerjük és szeretjük? Vajon nemzedékek harcának tekintik színészpárok a művet? A Nemzeti Színház nemrég elhunyt művésze, Törőcsik Mari 1971-ben játszotta Júliát – az ő alakítását is megidézzük.

Idén is meghirdettük internetes színháztörténeti vetélkedőnket 10-dikes és 11-dikes diákcsapatok számára. Az idei vetélkedő témája a Nemzeti Színház története. Az eddigi három forduló az online térben zajlott, a feladatok a Nemzeti nagy korszakairól és alkotóiról szóltak, az alapítástól a mai színházépület megnyitásáig.

Az angol reneszánsz egybeesik a nyugati mediterrán térségben kibontakozó barokk idejével; annak formálódó szellemisége éppúgy nyomot hagy benne, mint a helyi, középkori örökség. A korszak drámáinak, mindenekelőtt William Shakespeare (1564–1616) alkotásainak jelképisége ennek a többes meghatározottságnak a tükrözője; a rózsaképek antik, középkoron átszűrődő antik és itáliai eredetre valló reneszánsz formáira a manierista alakítottság is jellemző. A színjátszásban, illetve az udvarló-hódító viselkedésben fölhasznált szövegek, annak eredményeként, hogy a populáris műveltség tartalmát is rögzítik, kitűnő források egy, az universitasokon képzett eliténél tágabb népréteg köznapinak tekinthető ismereteiről.

Rómeó és Júlia hamar megtalálta helyét a mozitermekben is. A néma szerelemtől a musicalig minden formában láthattuk őket a filmvásznon. Bár az ifjú szerelmesek története felejthetetlen, a legtöbb filmes feldolgozás felejthető – de akad legalább három emlékezetes darab is. S hogy van-e köze az álomgyári Shakespeare-nek a magyarokhoz? Nem is kevés.

Tybaldot alakította a Nemzeti 1983-as Rómeó és Júliájában, a most készülő produkcióban Montague szerepében lép majd fel. Arra kértük, idézze fel a Nemzeti legendás egykori főrendezőjének, Sík Ferencnek a rendezését és alakját.

"Ha megismered önmagad, akkor te – mint a nagy egész része – az egészre is hatni tudsz. Ez a belső útkeresés számomra nem köldöknézést jelent, hanem a világ működésének, lényegének a kutatását. Engem ez foglalkoztat leginkább a művészetekben, a zenében, a táncban, a színházban. De önmagam megismerését természetesen nagyban segíti a környezetemmel, a nézőkkel zajló állandó dialógus."

Kedden délután közel egy órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Törőcsik Mari helyére Lehoczky Zsuzsát választották meg.

Felvettük a kapcsolatot hazai színházigazgatókkal, azt tudakolva, milyen helyzetbe került az általuk vezetett intézény a világjárvány következtében. Kérdéseinkre Rudolf Péter, a Vígszínház, Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház, Gemza Péter, a debreceni Csokonai Színház és Vándorfi László, a veszprémi Pannon Várszínház igazgatója válaszolt. Megkerestük még Nemcsák Károlyt (József Attila Színház), Béres Attilát (Miskolci Nemzeti Színház), Orlai Tibort (Orlai Produkciós Iroda) és Pintér Bélát (Pintér Béla és Társulata) is, de ők nem reagáltak kérdéseinkre.