A Nemzeti Színház hírei

Zelei Miklóst hosszan tartó, súlyos betegség után csütörtök hajnalban érte a halál - a hírt a család közölte az MTI-vel.  Pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. Irodalmi munkásságából tizenhét kötet született. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg. Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja. 

Vadászat a hajtók és Hobo szemszögéből. Világhírű színházi mesterek a világról és a művészet feladatáról, előadásokról és a tanításról: Purcărete, Koniordou, Vasziljev, Therzopulosz. MITEM – körkép a fesztiválról. Színházi ünnep 2023-ban: olimpia. Gasztro és szépirodalom… Érdekességek a Nemzeti Magazin legújabb számában.

Húsz évvel ezelőtt vitte színre először a Hobo Blues Band legendás, 1984-es albumát a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával. Vidnyánszky Attila szerint a Vadászat című előadás akkor még inkább koncert volt, mint színház. Azóta kétszer is megrendezte színpadon, de most egy teljesen új értelmezésben látható a Nemzeti Színházban. Két évtized – koncerttől a színházig.

Pazar ötletek, egyszerű, de impozáns látvány, izgalmas szellemiség – minden rétegében eredeti és elgondolkodtató Shakespeare-adaptációt láthatott a közönség a Maribori Nemzeti Színháztól a MITEM „utórengéseként”. A két, betegség miatt elmaradt előadás közül a találkozóhoz közeli időpontban a szlovén Rómeó és Júliát láthatták előbb a nézők, a másik produkció, az Alarme pedig október 29-én lesz a Nemzeti Színházban.

Egész hétvégén folyamatosan követhették az érdeklődők a Nemzeti Színházban és online az V. és a VI. Nemzeti VERSeny élő szuperdöntőjét, ahol a világjárvány miatt dupla döntő zajlott és az elmúlt két év legjobb versmondói léptek színpadra. Összesen 70 versklipet vetítettek le és ugyanennyi verset hallhatott a közönség. Mindkét nap versenye teltházzal, több ezer online néző érdeklődése mellett zajlott.

Mit látunk manapság, ha alaposabban szétnézünk? A világ a múlt maradékaiból él. Az ember ma azt éli föl, amit régebbi, aranylóbb korok ráhagytak. A fölélés egyik módja persze éppen a tagadás. Annak tagadása, hogy a régebbi korok aranylóbbak voltak. E mellett erős érv szól. Mert az ember mindig az aktuális múltat látja aranykornak. Így volt ez már az ókorban is. És nagyon is lehetséges, hogy ha nem akarunk az aranykor-fantáziák végtelen regressziójának örvényében elsüllyedni, akkor már sarjadásának kezdetén meg kell törnünk ezt a képzetet.

Az idei VII. MITEM-en az egyik legnagyobb közönségsikert a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának előadása, a 2019. október 4-én bemutatott Raszputyin aratta. A Szőcs Géza kamaradarabjából készült, apokaliptikus vízióvá tágított, különleges formanyelven megszólaló darabot Sardar Tagirovsky állította színpadra, aki a Nemzeti Színházban már korábban bemutatkozott rendezőként: 2016-ban A. P. Csehov A 6-os számú kórterem c. novellája alapján készített előadást; 2017-ben Beaumarchais műve alapján hozta létre a Figaro házassága avagy egy Őrült nap emléke című produkciót.

„Vegyék tudomásul, hogy Jézus Krisztus igenis létezett” – jelenti ki Woland A Mester és Margarita című Bulgakov-regényben. A Nemzeti Színházban látható színpadi változatban a titokzatos mágus szerepében Bordás Roland azzal zárja le a vitát, hogy „Jézus létezett, és punktum. Ez tény”. A színész hívő embernek mondja magát. Úgy érzi, megtalálta helyét a színház világában. Jó úton halad, még akkor is, ha a rossz fiú vagy éppen a sátán szerepét játssza. Sőt, szerinte nagyon összetett feladat a negatív figurák megformálása, bár azt is pontosan tudja: a két véglet között számtalan árnyalat létezik. Bordás Rolanddal, a Nemzeti Színház friss Junior Prima Díjas színművészével A Mester és Margarita bemutatója előtt, a főpróbahéten beszélgettünk.

Sűrű zárónapja volt a MITEM programsorozatának. Két előadás is szerepelt a műsoron, és ezeket megelőzően egy jelentős beszélgetésen is részt vehettek az érdeklődők, ahol a 2023-as Színházi Olimpiáról hallhattunk. Ezután a görög Aiasz, az őrület és az orosz A nap fiai című előadást láthatta a fesztiválközönség. Zárónapról írunk, hiszen a MITEM egybefüggő előadásssorozatának a végére értünk, de valójában lesz még két "MITEM-es" napunk, hiszen a program két elmaradt előadását is pótoljuk.