Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. február 28. - Elemér Napja

Interjú

Tündöklő Jeromos

Csodálatos józanság

Kovács S. József – Sáska Gáspár

Sáska Gáspár, a helyi korcsmáros fia találkozik először Jeromossal, a messziről jött idegennel. Az ifjú Gáspárt alakító Kovács S. József Tamási Áron természetességéről, s arról, miért a korcsmáros fia a legjózanabb a faluban.

 

Kovács S. József, Schnell Ádám, Kristán Attila - jelenet az előadásból  ::  Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

– Tamási Áron egy játékkal indítja drámáját: Sáska Mihály korcsmáros fia, Gáspár letapogatja a faluba érkező Jeromost. Amikor készültem ennek az életigenlő fiúnak – legfeljebb ha 17 éves lehet – a megformálására, megpróbáltam letapogatni a személyiségét. Ki ő? Mi a szerepe a drámában? Miközben a viszonyomat kerestem Gáspárhoz, rájöttem, gyermekkori önmagamat kell alakítanom. Gáspár egy boldog faluközösségben él, ahol akármilyen civakodások is vannak, a békés és önfeledt együttélést semmi sem veszélyezteti. Én is így nőttem fel Szapáryfalván a romániai Temes megyében. Persze én már elhagytam Gáspár életkorát, de a bennem élő emlékek miatt könnyen tudok azonosulni vele. De azért, hogy fiatalabbnak tűnjek, rendesen meg kell borotválkoznom…

 

– Emlékszem, gyerekként odahaza az utcán fociztunk a többi falubéli sráccal, s egyszer csak megjelent a távolban egy nálunk idősebb fiú. Hirtelen összeálltunk, és így faggattuk a messzire lévő fiút, mit keres itt. Kiderült, hogy az egyik unokatestvérem, de a jelenet megmaradt bennem: minden kívülről jött embert érdeklődéssel és némi gyanakvással kezeltünk. Ahogyan Gáspár is Jeromost. Ez a közösségi reakció – ami minden átmeneti torzsalkodást felülír – hatalmas összetartó erőről tanúskodik. Manapság is rengeteg külső ingernek vagyunk kitéve, és megtanultam, hogy a kis közösségekben kialakult egy józan paraszti észre támaszkodó ellenállás ezekkel szemben. Tamási falujának lakói is ennél a közösségi erőnél fogva győzik le a rájuk leselkedő démoni szereplőt.

 

– Márkó Eszter rendezővel már csak az erdélyi gyökereink miatt is jól megértjük egymást. Tamási Áron világa számomra a maga tisztaságában is teljesen hiteles. Tamási szövegében nincs folklorizmus, bár kétségtelen, hogy felkínálja magát a folklorisztikus értelmezésre. A Tündöklő Jeromos közegét természetesnek érzem, hiszen én is egy ilyen faluból származom. De azon a próbafolyamat során sokat gondolkoztunk, hogyan mondjuk el ezt a történetet a budapesti Nemzeti Színház közönségének úgy, hogy számukra is átélhető lehessen. Eszter elgondolása az volt, hogy a Tamási Áron által leírt csodákat emberi felismerésekké formáljuk. Csoda helyett a józan paraszti ész vezeti a szereplőket. Tamási az Énekes madárban és a Tündöklő Jeromosban is él a színpadi csoda eszközével, de ezek nélkül talán könnyebben befogadható utóbbi története úgy, hogy közben nem veszti el hitelességét. Tamásinál Gáspár angyalt lát, aki közli vele, hogy Jeromos ördögi figura, vigyázni kell vele. A mi előadásunkban Gáspár felismeri, hogy Jeromos gyanús alak, aki a falu közösségét rombolja. Kezdetben persze érdeklődik a messziről jött ember iránt, de ez a kíváncsiság és nyitottság idővel átalakul bennem jogos gyanakvássá.

 

Lukácsy György

(2022. szeptember 29.)