A Nemzeti Színház hírei

Nehéz másfél éven vagyunk túl. Társulatunk a zárva tartás alatt is dolgozott, de "néző nélkül nem ér az egész semmit" - mondta Vidnyánszky Attila a megjelent újságíróknak. Örülünk a nyitásnak, pénteken megtarthatjuk a Rómeó és Júlia bemutatóját. Az előadás "egyedi és megismételhetetlen" próbafolyamatáról dokumentumfilmet forgattunk, amelyet ma vetít az M5, holnaptól pedig online nézhető a TV2 Play-en. Szeptemberben - a várható utazási nehézségek ellenére - reményeink szerint meg tudjuk rendezni a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót. Bérczes László szervezésében (a MITEM-en) emlékesttel tisztelegünk Törőcsik Mari előtt. A műsorunkban már olvasható, nyáron is jelen leszünk a fesztiválokon, így pl. a Csíksomlyói passióval augusztus 13-án Debrecenben. Majd színművészeink közreműködésével az új évad bemutatóit, kilenc plusz egy előadást vettünk sorra.

Shakespeare aranyszobra, a szerelmesek örök meséje – vagyis a Rómeó és Júlia. Milyen volt, és milyen lesz? – évadforduló és premierkínálat. Mit tud a színházi Porsche? – a Nemzeti műszaki igazgatója mesél. A Nemzet Színésze – Lehoczky Zsuzsa. 200 éves az első magyar kőszínház – és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Magazin friss számában, amelyet a pénteken nyitó Nemzeti Színház közönsége már a kezébe is vehet!

A trianoni tragédia után is megmaradt a nemzet, mert sokan tisztában voltak vele, hogy "a nemzet egysége nem bontható meg, ha tudjuk: az állam és a nemzet közül a nemzet a fontosabb" - Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai ezek a Nemzeti Összetartás Napja alkalmából tartott számos megemlékezés egyikén Nyíregyházán. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, közösségi oldalán mondta: 101 évvel Trianon után Magyarország él, megerősödött, folyamatosan nyeri vissza gazdasági függetlenségét, politikai cselekvőképességét, és növeli szerepét ebben a régióban. E jeles nap záró eseménye zajlott a Nemzeti Színházban. Balog Zoltán református püspök szavai után hazánk közjogi méltóságai és a közélet, kultúra meghívott vendégei a Tizenhárom almafa című előadásunkat nézték meg.

Gondoljunk bele mai fejünkkel, mit is ábrázol Shakespeare: két fiatalt, akik az életüket adják egymásért. Ki merne manapság végigmenni ezen az úton? Bízunk-e még egymásban annyira, hogy odaszánjuk az életünket a másiknak? Mondja Szűcs Nelli.

A Rómeó és Júliáról szóló összeállításunkban Barta Ágnest és Mészáros Martint is megkérdeztük az előadáshoz kapcsolódó emlékeikről. A kulcskérdés szerintem a családi titkok áthagyományozódása - monta egybek között Barta Ágnes. A Capuletek és a Montague-k rivalizálásában az a legizgalmasabb, hogy a két fiatal már nem is tudja, honnan ered ez a kíméletlen szembenállás. 

Maszkban próbáló színészek, koronavírusos rendező, a világjárvány és Shakespeare. Szerelem a koronavírus idején címmel a világjárvány korszakát dokumentáló filmet forgattak a kulisszák mögött a Nemzeti Színházban, amely a Rómeó és Júlia próbafolyamatát öleli fel. Az ötven perces alkotás csaknem egy éven át készült a pandémia idején.

A színház lélek, kikapcsolódás, feltöltődés, találkozás, jelenlét. A színház most még üres, de már visszavár. A színház visszavár címmel indított kampányt a Déryné Program az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának támogatásával. Az üzenet: a színházak számítanak a nézőkre, vissza várják őket, hiszen biztosak abban, hogy az a szellemi-lelki táplálék, amit a színház nyújt, számukra is hiánypótló.

A világirodalom leghíresebb szerelmi történetét, Shakespeare lovestoryját tervezi bemutatni a Nemzeti Színház. Összeállításunk ehhez kíván kedvcsinálót nyújtani. Hogyan is alakult a dráma magyarországi színpadi karrierje 1844 óta? Milyen filmes feldolgozásait ismerjük és szeretjük? Vajon nemzedékek harcának tekintik színészpárok a művet? A Nemzeti Színház nemrég elhunyt művésze, Törőcsik Mari 1971-ben játszotta Júliát – az ő alakítását is megidézzük.

Idén is meghirdettük internetes színháztörténeti vetélkedőnket 10-dikes és 11-dikes diákcsapatok számára. Az idei vetélkedő témája a Nemzeti Színház története. Az eddigi három forduló az online térben zajlott, a feladatok a Nemzeti nagy korszakairól és alkotóiról szóltak, az alapítástól a mai színházépület megnyitásáig.

Az angol reneszánsz egybeesik a nyugati mediterrán térségben kibontakozó barokk idejével; annak formálódó szellemisége éppúgy nyomot hagy benne, mint a helyi, középkori örökség. A korszak drámáinak, mindenekelőtt William Shakespeare (1564–1616) alkotásainak jelképisége ennek a többes meghatározottságnak a tükrözője; a rózsaképek antik, középkoron átszűrődő antik és itáliai eredetre valló reneszánsz formáira a manierista alakítottság is jellemző. A színjátszásban, illetve az udvarló-hódító viselkedésben fölhasznált szövegek, annak eredményeként, hogy a populáris műveltség tartalmát is rögzítik, kitűnő források egy, az universitasokon képzett eliténél tágabb népréteg köznapinak tekinthető ismereteiről.