Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Születésnap

„Tudom-e úgy, ahogyan csak én tudhatom”

A Törőcsik Marira emlékező kiállítás jelenleg Debrecenben látható

2021 tavaszán távozott közülünk Törőcsik Mari, aki november 23-án lenne 87 éves. A Nemzeti Színház, ahol negyven esztendőt játszott – itt kezdte és itt is fejezte be a pályáját –, 2021 őszén nagyszabású fotókiállítást rendezett a kivételes életmű nemzetis alakításaiból. A tárlat útra kelt, és Kaposvár, Szolnok, valamint az Ördögkatlan után december 21-ig Debrecen új színházában, a Csokonai Fórumban látható. És ezzel még nincs vége, reményeink szerint tovább folytatódik az útja, és az évad során más városok, színházak is jelentkeznek, hogy bemutathassák a kivételes fotóválogatást. 

 

Bertolt Brecht: Háromgarasos opera – Peachumné szerepében, Nemzeti Színház, 1981, rendezte: Jurij Ljubimov | MTI Fotó: Benkő Imre

 

„Én a Nemzeti Színházba léptem be főiskolásként, és onnan fogok meghalni” – nyilatkozta Törőcsik Mari, aki 1958 és 1979, majd 2002 és 2021 között, haláláig a Nemzeti Színház művésze volt. Büszkén emlegette, hogy a 2002-ben megnyíló új Nemzeti társulatába elsőként őt szerződtette Schwajda György igazgató. A Nemzeti Színház mellett rövid ideig volt győri, a szolnoki színház tagja, a pesti Művész Színháznak nemcsak színésze, hanem kis ideig az igazgatója is volt.

A színpadtól a sosem búcsúzott el. Utoljára 2016 elején lépett fel, az idős Galilei szerepét játszotta Bertolt Brecht drámájában a Nemzetiben. 

 

Bertolt Brecht: Galilei élete – Galilei szerepében, Nemzeti Színház, 2016, rendezte: Zsótér Sándor | Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

„Szoktam mondani, hogy volt öt-hat estém. Most már, hatvan év színpad után talán hét-nyolc is. Amikor a véletlen, a csillagok állása, a jóisten tudja, mi által elrepül az előadás. Mindig mindent meg kell tenni, hogy ez megtörténjen, de nincs rá garancia, hogy ez az ember életében akár egyetlenegyszer is összejön. Ritka kincs… Nem azt kérdezem, tudom-e úgy, mint más, még további ezer jó színész. Én azt kérdezem, tudom-e úgy, ahogyan csak én tudhatom. Tudom-e úgy, hogy ezért érdemes még engem választani, csakis engem. Itt kell a bátorság, sokszor vakmerőség, és itt kell az önkontroll is…” – Olvasható Bérczes László Beszélgetőkönyvében.

A hatvan színpadi évből a Nemzetiben töltött negyven esztendő legjelentősebb előadásait idézik fotók – mások mellett Keleti Éva, Benkő Imre és Eöri Szabó Zsolt képei. A fotók az MTI, illetve a OSZMI archívimából származnak. 

 

Henrik Ibsen: Peer Gynt – Solvejg szerepében Ladányi Ferenccel. Nemzeti Színház, 1958, rendezte: Gellért Endre | MTI Fotó: Keleti Éva

 

A képek mellett idézetek is olvashatók, amelyek elhelyezik az egyes alakításokat az életműben: mit gondolt róluk maga Törőcsik Mari, mit írtak róla a kritikusok, mit mondtak róla pályatársak, rendezők. Törőcsik Mari mondataiból világosan kiderül: saját magát, a pályáját, a sikereit és a kudarcait is kellő (ön)kritikával kezelte, munkájára alázattal tekintett, és a színészetet szenvedéllyel művelte.   

A teljes, hatvan képből álló kiállítás a Nemzeti Színházban volt látható. A válogatott anyag Kaposvár, Szolnok és az Ördögkatlan után érkezett Debrecenbe, ahol december 21-ig tekinthetik meg e rendkívüli művész pályájának egy-egy pillanatát.

 

"A színészek túlnyomó többsége alakító művész, megformálja a figurát. Törőcsik Mari ritka kivétel, ő nem alakítja, ő táplálja szerepét, lázas ihlettel és folyamatosan. A színpadi alak számára nem kész ruha, mit estéről estére magára ölt: szemünk láttára, pillanatról pillanatra emeli ki szerepét önmagából és szövegéből, a teremtés forrón csupasz és kockázatos gesztusával. (...) Legnagyobb pillanataiban valósággal leég róla a szerep, levetkezi magát az alakítást is, hogy épp ezzel juttassa diadalra. (...) Józan és sugallatos egyszerre. Ezt a szélsőséges és nagyszerű ellentmondást csak zseniális művész tudja elviselni és megvalósítani. Kivételes lélek, ki egyszerre senkié és mindenkié."

Pilinszky János

 

 

A Nemzeti Színház kiállítása
A kiállítás kurátora: Kornya István // munkatársa: Eöri Szabó Zsolt
Nyomdai munkák: Pigmenta Art Print Lab // Grafikai tervezés: Leon Creativon – Palásti Kovács András
Együttműködő partnerek: az MTVA fotóarchívuma // Országos Színháztörténti Múzeum és Intézet

(2022. november 23.)