A Nemzeti Színház hírei

Az elmúlt, bezártsággal terhelt 15 hónap után végre újra együtt lehetünk Magyarország talán legkülönlegesebb, legszebb kulturális színterén” Ezzel a mondattal tette Fekete Péter kulturális államtitkár, Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező egyértelművé a Szarvasi Vízi Színház 11. évadának első, megnyitó előadása előtt,  hogy milyen különleges helyzetben is vannak az este nézői. A Nemzeti Színház számos produkciója utazik ezen a nyáron is.  Az első sokszereplős, nagy produkció a Körhinta volt Szarvason. Az előadásról és az estéről "Forog a Körhinta" címmel számolt be a viziszinhaz.hu portál.

Nagy Zoltán színművész szerdán hajnalban meghalt. A családdal történő egyeztetés után szolgálhatunk bővebb információval – közölte Facebook oldalán az Újszínház. Nagy Zoltán 1982 és 91 között a Nemzeti Színház társulatának tagja volt.

A szokásoknak megfelelően a Nemzeti Színház színpadán vette át Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze címmel járó oklevelet, miután megnézte az évad utolsó Rómeó és Júlia előadását. Nem engem kellene ünnepelni, hanem őket, mondta szerényen az Operettszínház örökös tagja, a szintén őt ünneplő kollégáira mutatva - gyönyörű estét szereztek nekem. Szavai hatására a nézők felpattantak a székekből és hosszan, állva tapsoltak tovább. Ilyen szép pillanatot csak igazi, nagy művész tud teremteni. Ahogy a lapunknak adott interjúban is szóba került, nem elég jól énekelni és táncolni, az operetthez jó színésznek kell lenni! 

Az Instagramon meghirdetett Rómeó és Júlia szpotverseny győztesei - Urbán Csongor, Szemesi Csenge és Vissi András - ma a Nemzeti Színházban jártak, Szilágyi Orsolya online csatlakozott hozzájuk. Az első helyezett Urbán Csongor - aki Veronába utazik majd - a kulisszák mögé is betekintett Szép Domán színművésszel.

Dupla ünnep volt a Rómeó és Júlia bemutatója. Hosszú szünet után végre közönség előtt játszhatott a társulat, ráadásként pedig az előadás tapsrendjében az este egyik művészét, a Capuletnét játszó Tóth Augusztát, külön is megszólította Vidnyánszky Attila.

A veszprémi Padányi Katolikus Gimnáziumból érkező Csalogányok csapata lett az első az immár hatodik alkalommal megrendezett vetélkedőn. Nekik és a többieknek is szeretettel gratulálunk! Örömmel töltött el minket, hogy ennyi fiatalt sikerült idén is megmozgatnunk, akik most is bizonyították, hogy középiskolai tanulmányaik mellett  nem kevés időt és energiát áldoznak a számunkra is oly fontos színházművészet mélyebb megismerésére.

Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának egyik próbája után találkozunk a Júlia szerepét alakító Szász Júliával és a Rómeóként bemutatkozó Herczegh Péterrel a Nemzeti Színház büféjében. A két fiatal a fotózás kedvéért leveti a járvány miatt viselt arcmaszkot, és a jelképes színházi álarcok sem kerülnek elő, hiszen az alakoskodás távol áll tőlük, nevetésről sem lehet szó a készülő előadás kapcsán. Pedig végletek között feszül a dráma. Rómeó és Júlia megéli a legnagyobb boldogságot, majd a legszomorúbb tragédiát is – a történet szerint néhány nap, a színpadon néhány óra alatt.

Alapvetően úgy kell hozzáállni egy színdarabhoz, hogy egyik szereplő sem tudja, mi lesz a történet vége. Dajkaként az a törekvésem, hogy Júlia minden áron boldog legyen. Ha Rómeóba szerelmes, akkor vele legyen az.

Nagyon örültem ennek a szerepnek, mert Lőrinc barát Shakespeare füvesembere, ferences szerzetes, aki szereti és ismeri a természetet – benne az emberi lélek minden rezzenését. Egy életet igenlő, szeretetet sugárzó, segítőkész pap, Rómeó és Júlia gyóntatója, ahogyan manapság mondjuk: lelki vezetője.

William Shakespeare klasszikusával zárja a – járvány miatt csonka – évadát a Nemzeti Színház. Miért nem a pandémia teszi aktuálissá Rómeó és Júlia pestis idején játszódó tragédiáját? Miért akarunk szembesülni időről időre egy történettel, amelynek pedig jól tudjuk a végkifejletét? Miként ragyogtatja át Shakespeare a szerelem csodáját minden kisszerűség mocskán? Erről is beszélgettünk Vidnyánszky Attilával.