A Nemzeti Színház hírei

Varga József színművész, Kozma András dramaturg és Pallagi Mihály a Nemzeti Színház világosító- és videótárának vezetője vehetett át állami elismeréseket. Szeretettel gratulálunk társulatunk tagjainak!

A Nemzeti Színház tájékoztatja a közvéleményt, hogy a teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila koronavírus tesztje ma pozitív lett. Igazgató úr állapota kielégítő, otthonában pihen.

„Mostanában jártomban, keltemben, találkoztam közvetlen közelről a szenzációval – egy puskalövéssel, amely egy igen nagy vidéknek jóformán minden társadalmi rétegét felkavarta. Itt egészen furcsának éreztem azt, hogy valahogy mindenki detektívvé lett...” – nyilatkozta az író 1928-ban a Pesti Naplónak, ahol folytatásokban jelent meg a regény.

„Az én álomvilágomban nincs megtorlatlan bűn” – írta Móricz Zsigmond egyetlen krimijéről, a Forró mezők című regényről. A művet átdolgozó és rendező Berettyán Nándor izgalmas nyomozásról, egy letűnt világról és a közösségi igazságérzetről is beszél.

Gyilkosság, szerelem, féltékenység, félreértések, zavaros pénzügyek, tomboló vágyak, alantas ösztönök. Az 1920-as évek Magyarországa valahol a Nyírségben. Ennek a világnak a két kulcsszereplője Vilma, a végzet asszonya, akinek a férjét meggyilkolják, és a nyomozást vezető Főkapitány, akit egyetlen vágy hajt...

Április 5-én került volna sor a Szeleczky Zita Alapítvány által odaítélt Szeleczky-gyűrű ünnepélyes átadására. Ám a koronavírus járvány okozta helyzet miatt ez az ünnepi esemény is elmarad. Végül tegnap, október 24-én, a Médeia című előadásunk végén gazdájára talált az elismerés. Az átadáson készült fotó jobb szélén Kovács István színművész tapsol, aki ezen a napon játszotta elő alkalommal a Médeia hírnök szerepét. Gratulálunk!

A Nemzeti Színházban tartott Bánk bán maraton egy két évtizedes rendezői törekvés pillanatképe: Vidnyánszky Attila 2002 óta rendezi újra Katona József drámájának prózai, operai és tantermi változatát. A három előadás rendezőjét arról kérdezzük, miért tartja Katona művét a magyar drámairodalom egyik felülmúlhatatlan, shakespeare-i léptékű alkotásának, mennyiben tekint ma másként Bánk tragédiájára, mint húsz évvel ezelőtt, és miért aktuális ez a vérbő királydráma.

A Nemzeti Színház felhívást indít 15-25 éves diákok számára: A teátrum által a Rómeó és Júlia előadáshoz készített szpotok alapján várjuk a diákok saját gyártású telefonos videóit, melyeken saját ötlettel egy-egy idézetet jelenítenek meg az angol mester legismertebb szerelmi történetéből.

A kilenc éve megálmodott koncepció a női festők érzékenységét, finom rezdülésekre való fogékonyságát, érzelmeik lüktetését kívánja láthatóvá tenni a festővászon teremtő varázsával. A kiállítás a Nemzeti Színház melletti Zikkuratban látható november 12-ig.

Vidnyánszky rendezésében a darab egy a Katona által megírt prológust és öt szakaszt (felvonást) megelőző elő-előképpel indul: buli van a királyi palotában. Amikor a nézők megérkeznek a Gobbi Hilda színpad stúdiószínházi játszóterére – mely a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, és mintegy százötven nézőt képes fogadni –, a színészek már bent tartózkodnak a színen, jönnek-mennek, félhangon társalognak, rendezkednek, okostelefonokkal és egyéb kütyükkel babrálnak, hangolnak. A keverőpult mögött DJ serénykedik, egymás után többen is mikrofont ragadnak.