Élmény és beavatás - János vitéz a Nemzeti Színházban

Az előadás (nemcsak) fiataloknak szóló üzenete ez: mindenki, aki hűséges és becsületes, aki kiállja az élet próbáit, a maga életének hősévé, vagyis „János vitézzé” válhat. Ezt a gondolatot üzente az előadás plakátja is, amelyen egy mai fiú látható mobillal a kezében, ám az árnyéka egy ágaskodó lovon ülő huszár. A plakát is egy fiatal műve: a Kaposvári Egyetem grafikus hallgatója, Fodor Katalin készítette.

Petőfi műve Vidnyánszky Attila igazgatásának első évadjában, 2014 márciusában került színre. A Nemzeti Színház vetője ezzel jelezni akarta, hogy

amely nem a gyerekekhez leereszkedő, az iskolai irodalomórát helyettesítő produkció, hanem a műalkotás élvezetébe beavató élmény. Petőfi remekműve, tiszta meséje pedig ehhez a legalkalmasabb és legnemesebb alapanyag. 

Az előadás beavatás volt a szereplők egy részének is. Vidnyánszky Attila rendezésében a zsiványokat, a huszárokat, a törököket, a francia udvart a Kaposvári Egyetem és a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói játszották. Azok a diákok azóta már régen végeztek, szerepeiket mindig újabb és újabb kaposvári színészosztályok veszik át – így avatódnak be a valós színházi munkába. A főbb szerepeket Mátray László (János vitéz), Zsigmond Emőke (Iluska), Szűcs Nelli (boszorka) és Varga József (francia király) játszották. A címszereplő és szerelme szerepét ma már Berettyán Sándor és Szász Júlia alakítják.

Az előadáshoz drámapedagógia foglalkozások is kapcsolódtak. Pintér Szilvia, Nemzeti ifjúsági programjaiért felelős munkatársa mintegy szász ráhangoló, majd élményfeldolgozó alkalmakat tartott iskolákban Felsőnyárádtól Budapesten át Taliándörögdig. A „nagy” előadással párhuzamosan elkészült Vidnyánszky Attila rendezésében a tantermi változat is. A János vitéz misszió névre keresztelt produkció kétszeresen is pedagógiai céllal jött létre. Egyrészt minden szerepet a „nagy” előadásban játszó színészhallgatók alakítják, másrészt a színházi élményt a színész-diákok saját tantermükben, iskolai környezetben játsszák a kisdiákoknak. Ez a produkció két tucatnyi iskolában járt szerte az országban, és több száz beregszászi kisdiáknak nyújtott élményt. (A missziós előadás új szereposztásban ma már a Déryné Program kínálatát gazdagítja).

A „nagy” János vitézt a premier óta eltelt évek alatt közel 100 ezren láthatták, többségük kisdiák. Hogy az anyagiak ne jelentsék akadályát a színházlátogatásnak, az előadást ingyen nézhették hátrányos helyzetű, vidéki iskolások is. Először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szervezésében, majd a teátrum saját ingyenes kezdeményezése, a „Nemzeti a diákokért” program keretében (külön forrást biztosítva az utazás költségeinek a fedezésére is). Az utóbbi időkben pedig a Lázár Ervin Program révén jöhetnek kisdiákok a Nemzetibe, hogy lássák Petőfi remekművének színpadi változatát.

Tanárok mondták

Örültem, hogy klasszikus János vitézt láthattam, és hallhattam, ahogy a tanulóim mondják a szereplőkkel a memoriterként megtanult részeket. Ugyanakkor a rendezői szabadság hozta a tréfát, a mai technikát... elképesztő! Köszönjük a fiatal színészeknek, hogy élvezettel, teljes erőbedobással játszottak! (Hajdú Éva, Romhány)

A kisdiákok még nem ismerték a János vitéz történetét, azonban a Nemzeti Színház drámapedagógusa a tanulók életkorának megfelelő módszerekkel, munkaformákkal sikeresen felkeltette az érdeklődésüket. Az érdekes, mozgásos feladatok jó hangulatot teremtettek, és végig lekötötte a gyerekek figyelmét, akik a „játékok” során megismerték a történet eseményeit, szereplőit. Az előkészítő foglalkozás eredményességét az is mutatta, hogy a tanulók nagy izgalommal várták az előadást, ami alatt fegyelmezetten és a kapott feladatokra is tudatosan figyeltek. Nagyon élvezték a színészek játékát az előadás mozgalmasságát, meseszerű elemeit… (Szalainé Török Ildikó, Taliándörögd)

Örültem, * mert ez a program nemcsak egyszerű színházlátogatás, * mert az előzetes tantermi ráhangoló foglalkozás megteremtette az előadásra való fogékonyságot, irányította a gyermekek figyelmét, hogy befogadóbbá váljanak a művészet iránt,  * mert a két rátermett, kedves és mosolygós drámapedagógus az előadás után, Miskolcon is felkeresett minket egy feldolgozó foglalkozásra, * mert fontosnak tartom, hogy az élményeket a gyerekek meg is fogalmazzák a maguk számára, akár játékos, akár komoly formában. (Eperjesiné Bolykó Mária, Miskolc)

A gyerekek lelkesek voltak az előadás utáni iskolai feldolgozó órán, élvezték a beszélgetést, aktívan vettek részt a feladatokban, és közben talán észre sem vették, milyen komoly gondolatok fogalmazódtak meg bennük. A János vitéz az ötödikes irodalomanyag egyik pillére, hetekig foglalkozunk vele, iskolánkban hagyomány egy bábelőadás rendezése is. Ezt a hosszú munkát zárta le a Nemzeti Színház remek előadása, majd a drámaóra. A foglalkozás új dimenziót nyitott a gyerekek számára a mű értelmezésében, és segítségükre volt, hogy az alkotás mondanivalójának helyet keressenek a maguk életében. (Stróbl Kristófné, Budapest)

Gyermekeinknek nagy örömet, különleges élményt jelentett János vitéz. Káprázatos volt! A több mint két óra hosszú előadást figyelmesen ülték végig. A gyerekeknek átadtuk a János vitézes Csodaceruza újságot. Sokuknak nincsenek könyveik otthon, ezért nagy lelkesedéssel vitték haza az újságot. Többen már az iskolában el kezdték kitölteni, színezni, és együtt olvasgatták a nevelőkkel. Igyekeztünk lebeszélni őket, hogy ne egyék meg az ajándékba kapott gyönyörűséges mézeskalács szíveket, de volt olyan, aki egyből befalta. Hiába kapnak reggelit, ebédet, uzsonnát az iskolában, éhesek az otthoni nélkülözések miatt. Küldök néhány fényképet, ami minden szónál többet mond. A Jó Isten áldja meg munkáját! (Figura Tünde, Kiskunmajsa)

A jövő nézőinek

A Nemzeti Színház gazdag repertoárja hatéves kortól kínál élményt gyereknek, kisdiákoknak és középiskolásoknak. A legkisebbeknek szóló előadások: Leánder, Éden földön. Általános iskola: János vitéz, Egri csillagok. Középiskolásoknak: Csongor és Tünde, Az ember tragédiája, Bánk bán, Rómeó és Júlia.

- kornya

(2022. január 19.)