Tíz éve, 2014. március 7-én volt a János vitéz bemutatója, és 2024. március 19-én látható 200. alkalommal Petőfi Sándor klasszikus verses meséje a Nemzeti Színpadán.
Egy csoport fehér ingbe öltözött fiatal áll a színpadon az előadás első pillanataiban. Felmerül a kérdés: ki játssza majd János vitézt? A fiúk és a lányok egymás után mind azt kiáltják: Én leszek János vitéz!
Az előadás (nem csak) fiataloknak szóló üzenete ez: mindenki, aki hűséges és becsületes, aki kiállja az élet próbáit, a maga életének hősévé, vagyis „János vitézzé” válhat. Ezt a gondolatot üzente az előadás plakátja is, amelyen egy mai fiú látható mobillal a kezében, ám az árnyéka egy ágaskodó lovon ülő huszár. A plakát is egy fiatal munkája volt: a Kaposvári Egyetem grafikus hallgatója, Fodor Katalin készítette.
Petőfi műve Vidnyánszky Attila igazgatásának első évadában, 2014-ben került színre. A Nemzeti Színház vezetője ezzel jelezni akarta, hogy a gyerekeket is fajsúlyos előadásokkal kívánja megszólítani: a magyar irodalom klasszikus, költői művével, annak újszerű előadásával, amely nem a gyerekekhez leereszkedő, az iskolai irodalomórát helyettesítő produkció, hanem a műalkotás élvezetébe avató élmény. Petőfi remekműve, tiszta meséje pedig ehhez a legalkalmasabb és legnemesebb alapanyag.
Az előadás beavatás volt a szereplők egy részének is. Vidnyánszky Attila rendezésében a zsiványokat, a huszárokat, a törököket, a francia udvart a Kaposvári Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói játszották. Azok a diákok azóta már régen végeztek, szerepeiket mindig újabb és újabb kaposvári színészosztályok veszik át – így avatódnak be a valós színházi munkába. A főbb szerepeket Mátray László (János vitéz), Zsigmond Emőke (Iluska), Szűcs Nelli (boszorka) és Varga József (francia király) játszották. A címszereplő és szerelme szerepét ma már Berettyán Sándor és Szász Júlia, illetve az utóbbi balesete óta Vas Judit Gigi illetve Battai Lili Lujza eh. alakítja.
Az előadáshoz drámapedagógiai foglalkozások is kapcsolódtak. Pintér Szilvia, a Nemzeti ifjúsági programjaiért felelős munkatársa ráhangoló, majd élményfeldolgozó alkalmakat tartott iskolákban Felsőnyárádtól Taliándörögdig. A „nagy” előadással párhuzamosan elkészült Vidnyánszky Attila rendezésében a tantermi változat is. A János vitéz misszió névre keresztelt produkció kétszeresen is pedagógiai céllal jött létre. Egyrészt minden szerepet a „nagy” előadásban játszó színészhallgatók alakítják, másrészt a színházi élményt a színész-diákok saját tantermükben, iskolai környezetben játsszák a kisdiákoknak. Ez a produkció kéttucatnyi iskolában járt szerte az országban, és több száz beregszászi iskolásnak nyújtott élményt. (A missziós előadás új szereposztásban ma már a Déryné Program kínálatát gazdagítja).
A „nagy” János vitézt a premier óta eltelt évek alatt közel 130 ezren láthatták, többségük kisdiák. Hogy az anyagiak ne jelentsék akadályát a színházlátogatásnak, az előadást ingyen nézhették hátrányos helyzetű, vidéki iskolások is. Először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szervezésében, majd a teátrum saját ingyenes kezdeményezése, a „Nemzeti a diákokért” program keretében. Az utóbbi időkben pedig a Lázár Ervin Program révén jöhetnek kisdiákok a Nemzetibe, hogy lássák Petőfi remekművének színpadi változatát.
- kornya
Gyerekek mondták
» A foglalkozások azért voltak jók, mert beavattak minket a kulisszatitkokba. Jobban megértettem, mi történik a színpadon. Az iskolában is most tanuljuk a János vitézt, az előadás óta másképp olvasom. Tetszik nekem. (Julika, 11 éves)
» A drámafoglalkozás igazán hatásos volt, mert közelebb kerültünk egymáshoz. Nagyon örülnék, ha lenne még ilyen lehetőség. (Laura 13 éves)
» János vitéz férfias. Nem fél a kihívásoktól, megküzd a félelmeivel a szerelméért. A foglalkozáson meg tudtam fogalmazni a saját »óriásomat«. Remélem, így könnyebb lesz szembenézni vele. Ja, és »Én leszek János vitéz«!!! J (Áron, 16 éves)
» A színdarab tetszett. Hogy miért? Az előadás résztvevőinek éreztük magunkat. Hullottak ránk a levelek, a táncosok egyikünk ölébe estek, volt, aki kolbászt kapott… (Csík Vendel, 10 éves)
» A legjobban az ragadott meg, amikor a csatában a törökök és a franciák a magyarokkal fegyverek helyett szóháborút vívtak, mondókákkal. (Boda Míra, 11 éves)
» Nem annyira tetszett, hogy a mesélők sok helyet foglaltak el, ezért a szereplők nem tudtak mindig szabadon mozogni az egész színpadon. A díszleteket és a jelmezeket szépen kidolgozták, legjobban a biciklilovak tetszettek. (Balassa Botond, 11 éves)
» Kicsit furcsa volt nekem, hogy János vitéz szőke hajú. Én korábban fekete, göndör hajúnak képzeltem, nagy bajusszal. Azért így is jó volt. Bátor! Iluska nagyon szép! (Luca, 7 éves)
» Tetszett a színpad hangulatossága is, mert annyira ötletesen volt berendezve. A színpadi elemek mozgását szerintem nagyon jól kihasználta a rendező bácsi. És a huszárok lovai, az volt a legjobb! (Lóri, 11 éves)
Tanárok mondták
(részletek a Nemzeti Színháznak küldött levelekből, beszámolókból)
» A kisdiákok még nem ismerték a János vitéz történetét, azonban a Nemzeti Színház drámapedagógusa a tanulók életkorának megfelelő módszerekkel, munkaformákkal sikeresen felkeltette az érdeklődésüket. Az érdekes, mozgásos feladatok jó hangulatot teremtettek, és végig lekötötték a gyerekek figyelmét, akik a „játékok” során megismerték a történet eseményeit, szereplőit. Az előkészítő foglalkozás eredményességét az is mutatta, hogy a tanulók nagy izgalommal várták az előadást, ami alatt fegyelmezetten és a kapott feladatokra is tudatosan figyeltek. Nagyon élvezték a színészek játékát, az előadás mozgalmasságát, meseszerű elemeit… (Szalainé Török Ildikó, Taliándörögd)
» Örültem,
• mert ez a program nemcsak egyszerű színházlátogatás;
• mert az előzetes tantermi ráhangoló foglalkozás megteremtette az előadásra való fogékonyságot, irányította a gyermekek figyelmét, hogy befogadóbbá váljanak a művészet iránt;
• mert a két rátermett, kedves és mosolygós drámapedagógus az előadás után, Miskolcon is felkeresett minket egy feldolgozó foglalkozásra;
• mert fontosnak tartom, hogy az élményeket a gyerekek meg is fogalmazzák a maguk számára, akár játékos, akár komoly formában.
(Eperjesiné Bolykó Mária, Miskolc)
» A gyerekek lelkesek voltak az előadás utáni iskolai feldolgozó órán, élvezték a beszélgetést, aktívan vettek részt a feladatokban, és közben talán észre sem vették, milyen komoly gondolatok fogalmazódtak meg bennük. A János vitéz az ötödikes irodalomanyag egyik pillére, hetekig foglalkozunk vele, iskolánkban hagyomány egy bábelőadás rendezése is. Ezt a hosszú munkát zárta le a Nemzeti Színház remek előadása, majd a drámaóra. A foglalkozás új dimenziót nyitott a gyerekek számára a mű értelmezésében, és segítségükre volt, hogy az alkotás mondanivalójának helyet keressenek a maguk életében. (Stróbl Kristófné, Budapest)
» Örültem, hogy klasszikus János vitézt láthattam, és hallhattam, ahogy a tanulóim mondják a szereplőkkel a memoriterként megtanult részeket. Ugyanakkor a rendezői szabadság hozta a tréfát, a mai technikát... elképesztő! Köszönjük a fiatal színészeknek, hogy élvezettel, teljes erőbedobással játszottak! (Hajdú Éva, Romhány)
» Gyermekeinknek nagy örömet, különleges élményt jelentett a János vitéz. Káprázatos volt! A több mint két óra hosszú előadást figyelmesen ülték végig. A gyerekeknek átadtuk a János vitézes Csodaceruza újságot. Sokuknak nincsenek könyveik otthon, ezért nagy lelkesedéssel vitték haza az újságot. Többen már az iskolában elkezdték kitölteni, színezni, és együtt olvasgatták a nevelőkkel. Igyekeztünk lebeszélni őket, hogy ne egyék meg az ajándékba kapott gyönyörűséges mézeskalács szíveket, de volt olyan, aki egyből befalta. Hiába kapnak reggelit, ebédet, uzsonnát az iskolában, éhesek az otthoni nélkülözések miatt. Küldök néhány fényképet, ami minden szónál többet mond. A Jó Isten áldja meg munkáját! (Figura Tünde, Kiskunmajsa)
„Semmit nem változott a történet célja, jelentése, sem a darabban megfogalmazott üzenetek. Ha engem kérdeznek, ez a legfontosabb irodalmi művünk, amellyel a gyermekekhez fordulunk. A János vitéz a kibontakozó emberi lélekről szól, az úton elinduló kis ember számára egyfajta kapaszkodó, útmutató, átélhető csodahalmaz egy igazi hőssel, akivel azonosulni lehet. Arról szól, hogy a hűség elnyeri jutalmát, ha igazán hűséges vagy, akkor még a halálból is vissza tudod hozni a kedvesedet.
Az előadást olyan színházi formában vittük színre, ami sok szinten értelmezhető, befogadható. Közel 130 ezer gyermek nézte meg, és mindegyik egy kicsikét János vitézzé meg Iluskává vált.
A kedvenc mondatom ebből az elmúlt tíz évből, amit az előadás kapcsán magamban hordozok: amikor a tündérországi világ Törőcsik Mari hangján szólalt meg, az egyik kicsi lány hangját hallottam a nézőtéren, aki azt kérdezte: apa miért sírsz?” – fogalmazott Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
Az előadást olyan színházi formában vittük színre, ami sok szinten értelmezhető, befogadható. Közel 130 ezer gyermek nézte meg, és mindegyik egy kicsikét János vitézzé meg Iluskává vált.
A kedvenc mondatom ebből az elmúlt tíz évből, amit az előadás kapcsán magamban hordozok: amikor a tündérországi világ Törőcsik Mari hangján szólalt meg, az egyik kicsi lány hangját hallottam a nézőtéren, aki azt kérdezte: apa miért sírsz?” – fogalmazott Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.
A jövő nézőinek
A Nemzeti Színház gazdag repertoárja hatéves kortól kínál élményt gyerekeknek, kisdiákoknak és középiskolásoknak. A legkisebbeknek szóló előadások: Leánder és Lenszirom, Éden földön. Általános iskola: János vitéz, Egri csillagok. Középiskolásoknak: Csongor és Tünde, Az ember tragédiája, Bánk bán, Rómeó és Júlia.
(2024. március 08.)