A Nemzeti Színház hírei

Most, amikor veled egy öt részesre tervezett beszélgetéssorozatba kezdünk, hadd mondom el, mi inspirált erre az eszmecserére. Úgy érzékelem, társulatunk fiatal tagjainak igényük van arra, hogy meghallgassák az „apák” hatvanon túli nemzedékéből azokat, akik lassan maguk is átlépnek a „nagy öregek” sorába. A kihívás számunkra az, mit és hogyan tudunk átadni nekik ebben a mostani fölfordult világban, az élethosszig tartó tanulás jegyében, ami a mi generációnkra kiváltképp jellemző.

Úgy tűnik, hogy a magyarok tudatából a hun–magyar kontinuitás eszméje kiirthatatlan, annak ellenére, hogy a hivatalos tudományosság ezt folyamatosan cáfolni igyekszik. Anélkül, hogy ebbe a régi vitába érdemben belebocsátkoznánk, idézzük fel krónikás forrásaink mentén azt a közeget, amelyben ez az eszme gyökeredzik. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy e hagyomány fenntartásának régen és most is azok a hivatásos énekmondók és mulattatók a főszereplői, akik a keleti, rokon népeinknél még most is praxisban vannak, de nálunk is működtek műfajszerűen.

Az idén januárban száz éve született Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) a magyar néprajztudomány kimagasló alakja. Az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medence magyarsága által a legutóbbi időkig megőrzött orális hagyomány, az archaikus népi imádság műfajának a feltárása, funkciójának meghatározása, európai összefüggéseinek, eredet-történeti kérdéseinek vizsgálata. Sok ezer ima és ének birtokában bebizonyította, hogy ez a műfaj nálunk a késő középkor vallásos költészetének két kiemelkedő ágazatához, a passió-epikához és a Máriasiralom-lírához kötődik, de őrzi a szent színjátszás nyomait is.

"Vallomások, visszaemlékezések, elbeszélések 1896-1945" alcímmel a Magyar Katolikus Rádió és a Magyar Művészeti Akadémi 2020-ban megjelentette Gajdó Tamás színháztörténész Színészlegendák című sorozatának II. részét audio CD formában. A hangzó anyagból a Magyar Katolikus Rádió (FM 102,1) Rádiós Regénytár c. irodalmi sávjában 11 részes sorozatot indít 2021. január 11-től.

15-25 éves diákok számára írtuk ki pályázatunkat.  A spotok kapcsolódjanak a Rómeó és Júlia című műhöz (melynek bemutatójára készülünk). Saját gyártású, telefonos videókat várunk, melyek ötletesen jelenítenek meg egy-egy idézetet az angol mester legismertebb szerelmi történetéből. Az elkészült videók legfeljebb 1 percesek lehetnek. A részletek és a szuper ajándékok megismeréséért kattints a cikkre!

A hagyományokat felelevenítve társulatunk tagjai advent négy vasárnapján személyes emlékekkel, ünnepi gondolatokkal várták önöket online műsorunkban, melynek házigazdája Berecz András, Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. A négy adást ezen az oldalon összegyűjtöttük, hogy aki szeretné utólag is megnézhesse a beszélgetéseket. 

Kedves Nézőink! Tartsanak velünk, ezen a hétvégén is, gyújtsuk meg együtt a „szeretet” gyertyáját advent negyedik vasárnapján! Társulatunk tagjai ezen a héten is személyes emlékekkel, ünnepi gondolatokkal várják önöket online műsorunkban, melynek házigazdája Berecz András. A vendégek: Söptei Andrea, Schnell Ádám, Rátóti Zoltán, Bodrogi Gyula, Varga József, Rubold Ödön és Udvaros Dorottya.

Aktuális ismét felhívni a figyelmet arra a vitára, mely a 2018/19‑es nemzeti alaptanterv kapcsán robbant ki. Az előző előadásban Windhager Ákostól az Erkel-opera befogadás-története kapcsán szintén arról hallottunk, hogy manapság a „nemzeti” jelző önmagában is akadálya a mű elfogulatlan megítélésének, (újra)kanonizálásának nemzetközi szinten is. Felteszem, hogy a verses dráma befogadása és (újra)kanonizálása ugyanettől a politikai értelmezési hagyománytól terhelt mind a mai napig. Ez tükröződik az újra és újra fellángoló tantervi vitákban is.

2008 óta biztosan tudjuk, hogy milyen lehetett az eredeti Bánk bán opera. A szakirodalom feltárta a bemutató egyes jeleneteit, sőt, pontosan látszik, hogy Erkel Ferenctől Oberfrank Gézáig ki és hol változtatott rajta. Ismert az is, hogy az egyes rendezések és zenetörténeti megközelítések miként írták újra a mű jelentését. Ami változatlannak tűnt: a kánonbeli helye.

Milyen idea élt Katona Józsefben a színházról? Ha erre keressük a választ, érdemes felütnünk a drámaíró értekezését, amely 1821-ben, két évvel a Bánk bán végleges változatának megszületése után íródik (Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni mesterség lábra nem tud kapni?): „A’ Dramaturgia, mely mint az Egyiptomi Holtak’ Ítélő Széke, a’ Kimúltakat az Élők’ elébe állíttya tetteiknek megítélése végett, régen a’ Vallások’ keretei közé tartozott. A’ Papság élő Személyekkel cselekedtette azt, a’ mi földön járó Istenein (mert elsőbb mindenik a’ földön járt) megtörtént.”