A Nemzeti Színház hírei

Az Isteni színjáték egyik legszebb énekét, amely elbűvölte sok évszázad olvasóit, Dante a szerelem témájának szentelte. Az ének hőseinek, Francescának és Paolónak evilági sorsa tragikus volt: szerelem vitte kettejüket „egy halálba” (Pokol, V, 106). A túlvilágon pedig – a contrapasso (a talium) elvének megfelelően – olyan büntetés sújt le rájuk, mely vétküknek a tükörképe. A szerelem bűnösei ők, s ahogyan a földi létben elragadta őket a szenvedély, úgy szállnak a pokolban forró fekete szélvésztől („l’aere perso”; Pokol, V, 89) hajtva, szorosan egymáshoz simulva.

A Jézus születését követő napon, december 25-én előadott regösénekek Árpád-korból datálható leggazdagabb, esetenként már valóságos ciklusnak nevezhető változataiban István vértanú alakja Szt. István királyéval keveredik. Dallamuk az ősi finnugor siratók, medveének dallamával rokonítható. A Kelet- és Dél-Európában általános kolindák magyar formája ez. A hun–avar utódnépek, a székelyek gyakorlatában ez a dramatikus szokáshagyomány a 19. század végéig általános a nyugat-dunántúli régióban. Vasban, Zalában zárványként maradtak meg a honfoglalás előtti időkig visszavezethető legteljesebb verziók. A Napisten földre szállásának és megtestesülésének pogány korból származó üdvtörténeti képzeteit őrzik ezek az igen hosszú énekek. Az előadásmód és a szüzsék is teljes egészében megőrizték a sámánpapok egykori gyakorlatát. A szimbolikus képletek egymásutánisága egyfajta hitmagyarázatként is szolgált.

Idén is meghirdethetjük internetes színháztörténeti vetélkedőnket, amelyre 10-dikes és 11-dikes diákcsapatok jelentkezését várjuk. Az idei vetélkedő témája a Nemzeti Színház története. A fordulók során a feladatok a Színház nagy korszakaira, fő alkotóira és épületeire koncentrálnak, az alapítástól a Nemzeti mai épületének a megnyitásáig, tehát 1837-től -2002-ig. 

Fókuszban: Erdélyi Zsuzsannára a magyar néprajztudomány kimagasló alakjára emlékezünk születésének századik évfordulóján. Az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medence magyarsága által a legutóbbi időkig megőrzött orális hagyomány, az archaikus népi imádság műfajának a feltárása. Sok ezer általa gyűjtött ima és ének birtokában bebizonyította, hogy ez a műfaj nálunk a késő középkorban a passió-epikához és a Máriasiralom-lírához kötődik, de őrzi a szent színjátszás nyomait is. Juhász Ferenc fél évszázada született esszéje és Tömöry Márta írása közvetlenül kapcsolódik ehhez az örökséghez, de a lap szerkesztőinek Berecz Andrással kezdeményezett beszélgetéssorozata is a teatralitás hagyományos népi formáinak művelését, tovább örökítését kívánja előmozdítani.

Kedves nézőink! Bármennyire is reménykedtünk benne, a Rómeó és Júlia februári bemutatójára még nem hívhatunk közönséget. Pillanatnyilag új időpontot sem tudunk biztonsággal kijelölni, ezért úgy döntöttünk, hogy a Rómeó és Júlia előadást átmenetileg levesszük a havi műsor táblázatból, és csak akkor jelenítjük meg újra, ha már biztosat tudunk. Az eddig megváltott jegyek érvényesek maradnak.

A Berliner Ensemble és annak vezetője, Oliver Reese beszélgetést szervezett magyar kulturális kérdésekről: https://www.berliner-ensemble.de/be-live. Ezen a Nemzeti Színházat és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM) is érintő kijelentések hangoztak el, amelyeket nem hagyhatunk megválaszolatlanul.

Kölcsey Himnuszának megzenésítésére 1844-ben a Nemzeti Színház akkori igazgatója, Bartay András írt ki pályázatot, amelyre sok zeneszerző jelentkezett. Azt azonban, hogy a ma is ismert Himnuszt hogyan zenésítette meg Erkel Ferenc, évtizedekkel később mesélte el az idős mesternek, Gárdonyi Gézának. Ezt a történetet hallhatják Schnell Ádám tolmácsolásában.

1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját. Arra emlékezünk, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát. Ennek alkalmából hallgassák meg Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatójának gondolatait!

Mint ismeretes, a Nemzeti Színház idén is meghirdette spotversenyét, melynek keretében William Shakespeare Rómeó és Júlia című műve inspirálta videókat várt a teátrum 15-25 éves diákoktól. A beküldési határidő január 15-én, pénteken járt le, a három tagú zsűri – a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia című előadásának főszereplői: Szász Júlia, Herczegh Péter és Tóth Auguszta – pedig kiválasztotta kedvenceit.

Tegnap este külső támadás érte a Nemzeti Színház honlapját, amelynek angol verzióján idegen szerzőtől származó cikkek jelentek meg. A Nemzeti Színház IT csapata foglalkozik a probléma megoldásával, addig az angol nyelvű honlap nem érhető el. A Nemzeti Színház vizsgálja az esetet, és szükség esetén megteszi a megfelelő jogi lépéseket.