A Nemzeti Színház hírei

Mi a színház? Mi az élet? Erre a határvonalra állítja, illetve ezen csúsztatja-lépteti ide-oda Vasziljev a színészt, aki aztán lába nyomával kijelöli, illetve eltapossa e vonalat. Mindez persze csak utólagos elmélkedés, a színpadon mindig konkrét helyzet van. A színész nem elméletet játszik, hanem egyszerűen létezik egy helyzetben. A színházi előadások nagy részében ez a létezés csak imitálás, ő úgy csinál, mintha, és mi, nézők is úgy csinálunk, mintha… sőt ezt várjuk el. A nagybácsi álmában más történik.

Dosztojevszkij regényei – eltérően a 19. századi nyugat-európai modelltől – nem karrier-regények. Az író nem azt mutatja be, mint Standhal vagy Balzac (pl. a Vörös és fekete Julian Soreljének vagy a Goriot apó Rastignac-jának történetében), hogy a romantikus, álmodozó fiatalemberek hogyan válnak józan, számító karrieristává. E különbség magyarázata Oroszország történelmi megkésettségében rejlik.

A Godot-ra várva előadásában egy Tom Waits-től kölcsönzött szaxofon-melódia ismétlődik, hangsúlyozva Samuel Beckett darabjának körkörös jellegét. A lejtős színpadon, „a szakadék szélén és a szemétdomb közepén” az emberiség hanyatló történelme. A játék két felvonása, azaz két napja során a párosok révén tanúi lehetünk „az emberi természet minden elképzelhető megnyilvánulásának”.

Akad még néhány helyszín, mely csendes vagy üres: a nagybetűs színház maga, mely semmi mást nem kíván a nézőtől, csak azt, hogy jelen legyen benne, hogy megmerítkezzen szent és tökéletes terében, az emberi alkotás igazi csúcsteljesítményében, s hogy fejet hajtson Melpomené és Thália ezredéves művészete előtt. A XVI. század végén Andrea Palladio ilyennek álmodta a vicenzai Teatro Olympicót, mesterien alkotva meg a teret egy régi börtön ősi falai között.

A Pécsi Horvát Színház nevében ez úton értesítjük tisztelt közönségünket, hogy Vedran Dekić színművész súlyos sérülése miatt Ivo Brešan: Viđenje Isusa Krista u kasarni V.P. 2507. című előadásunk a Nemzetiségi Színházi Fesztiválon elmard. Az eredeti időpontban a Pécsi Horvát Színház egy másik előadását láthatják nézőink: Miro Gavran: Muž moje žene című vígjátéka érkezik a pécsi teátrumból. Köszönjük szíves megérétsüket!

Elindult a Nemzeti Színház új évada, és már kikerültek a plakátjaink Budapest közterületeire! Ha szeretnél jegyet nyerni a Nemzeti Színház Ördögök című előadására, nincs más dolgod, mint benevezni az idei plakátvadászat játékunkra!

2016 januárjában mutatta be a Nemzeti Színház Ferenczi György és a Rackajam muzsikájával a Betyárjátékot. Az előadás és a belőle készült film is őrzi rendezője, az idén áprilisban elhunyt Szomjas György Balázs Béla-díjas, Kiváló művész, Kossuth-díjas filmrendező emlékét. A nagysikerű előadás, ahogy Szomjas György elnevezte "Koncertfilmszinház", a Nemzetiből új utakra indult. Többször szerepelt már fesztiválokon, és most ismét látható.

Az első hang a bizakodásé. Két év aggodalom, pótcselekvés és útkeresés után a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM ismét az lehet, aminek eredetileg is szántuk: társulatok és nézők szabad találkozója, egymás megismerésének, a másik kultúra legszebb arcának megpillantása. Nem fesztivál, nem verseny, hanem találkozás. Ez az egyszerű, de talán most jobban értékelt társas alkalom engedi átélnünk, micsoda ünnep is a színház.

Két kiállítást láthatnak a Nemzeti Színház épületében a MITEM ideje alatt. Az épület első és második emeleti előcsarnokában a színházi találkozó elmúlt évadainak pillanatait a színház fotósa, Eöri Szabó Zsolt optikáján keresztül, a harmadik emeleten pedig Szász Zsolt Blattner-díjas bábművész munkáit. A két kiállításon Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó tart tárlatvezetést szeptember 27-én, hétfőn, 18 órától.

„Óh, e zűr között hová lesz énem zárt egyénisége.” – Rendkívüli erővel bíró üzenet, hogy a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó számára ezúttal nem választottak új mottót a szervezők, megtartották a pandémia előtt választott idézetet. Madách Ádámjának kétségbeesett, zaklatott kérdése olyan jelentésekkel gazdagodott az elmúlt egy esztendő során...