A Nemzeti Színház hírei

Az oguzok (úzok, oğuzlar) Eurázsia, azon belül a sztyeppe-övezet történetének legjelentősebb szereplői közül valók, Európában mégis kevéssé ismert képviselői a nomád világnak. Az oguzok Ázsiából kiindult, katonai jellegű migrációja egészen Kelet-Európáig jutott el, s e hatalmas területen jelentős történelmi és kulturális nyomot hagyott maga után. Az általuk létrehozott állam az eurázsiai térségben nyelvi, politikai és genetikai vonatkozásban is nagyon fontos szerepet játszott. Az oguz hagyományról nagyszámú régészeti, művészeti, valamint szellemi hagyaték, forrás áll ma már rendelkezésre. A legjelentősebbek közé tartozik két epikus szöveganyag: Oguz Kagán hőséneke, valamint a Korkut Atyához (a kazakoknál és karakalpakoknál), illetve Dede Korkuthoz (az oguz és karluk törökségnél) kötődő történetek, legendák összessége.

8 budapesti, egy vidéki és fővárosi koprodukció, valamint 3 vidéki és 2 határon túli előadás szerepel a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjában június 6. és 15. között. A Nemzeti Színház két produkcióval szerepel a fesztiválon: Georg Büchner Woyzeck című művével (ifj. Vidnyánszky Attila) és a Gyulai Várszínházzal közös produkcióval, Székely János Caligula helytartója című drámájával (Szász János).

Nemzeti ünnepünk alkalmából Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész és Babérkoszorú-díjakat adott át kedden, március 13-án a Várkert Bazárban. A Nemzeti Színház társulatából kitüntetésben részesült Csurka László, Rátóti Zoltán, Rubold Ödön, Szarvas József és Tóth Auguszta. Gratulálunk kollégáinknak!

Az V. Jelen/Lét Fesztivál hat napja alatt 14 színház mutatkozik be 17 előadással. A Magyarországi Szerb Színház kezdeményezésére, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetséggel közös szervezésben megvalósuló, március 30-ig tartó fesztiválon a nézők szerb, bolgár, horvát, roma, örmény, szlovák, német és görög kisebbségek társulatainak előadásait láthatják magyar nyelven, vagy magyar felirattal. Az esemény sajtótájékoztatóján Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke emlékeztetett arra, hogy az első pillanattól vállalták a nemzetiségi színházak ügyét, szoros kapcsolatot ápolnak a színházakkal, és öröm, hogy a Nemzeti Színház már második alkalommal adhat otthont a fesztiválnak.

Egy színház életében minden esetben ünnepi alkalom egy-egy bemutató. Hát még akkor, ha olyan nemzetközi hírű mester premierjére készül egy teátrum, mint amilyen a román rendező, Silviu Purcărete. A Meggyeskert című előadás március 2-i bemutatóját valóban ünnepi várakozás előzte meg, amit csak fokozott két aznapi kísérőrendezvény.

A családi ünnepé varázsolódott Kölyöknap következő alkalma március 17-én, vasárnap lesz, amikor is az 1848-as forradalom és szabadságharcra emlékezünk.

Mai eszünkkel úgy véljük, az Úr még a bibliai Jóbra sem mért ekkora csapásokat. Érthető, de még mennyire érthető, hogy Sára a miértre keresi a választ. (Osztrovits Ágnes) A számos díjjal kitüntetett színésznőről eddig is tudni lehetett, hogy tehetséges, de ez az alakítása a legnagyobbak közé emeli, egyenest oda, Törőcsik Mari közelébe. Az ő Sára asszonya kemény, de változni képes személyiség, aki lázad, ha igazságtalanságot vél felfedezni Isten akaratában, mégis megtörhetetlenül hűséges, hitben és házastársi kötelékben egyaránt. (Horkay Hörcher Ferenc)

A mi mostani Meggyeskertünk valahol ott egyensúlyoz komédia és szomorújáték, álom és valóság, lét és nemlét határán. A próbák során sokszor beszélgetünk arról Silviu Purcărete rendezővel, hogy Csehov kertje talán nem is valódi gyümölcsös, hanem afféle szürreális táj. Valami elmúlónak, szépnek a jelképe, aminek már csak a romjai maradtak meg. Lehet, hogy a kertnek is már csak az emléke szép.

„Botjára támaszkodva, sietősen átmegy a színpadon Firsz, aki kiment Ljubov Andrejevna elé; ősrégi libériát és cilindert visel, valamit motyog magában, de egy szavát sem lehet érteni” – így ismerjük meg a szövegkönyv alapján Csehov Meggyeskertjének talán legkülönösebb szereplőjét. Firsz a hagyományos értelmezések szerint olyan, mint maga a kert. Szinte némán jelképezi a szereplők, talán Oroszország, talán az egész világ elmúlását - meséli a 46 éves Trill Zsolt a 87 éves Firsz szerepéről.  Hogyan lesz a középkorú színészből aggastyán? Miként ragadhatók meg a mitikus öregedés rejtelmei?

Húsz évvel ezelőtt már játszotta a Párizsból hazatérő földbirtokost, ezúttal mégis úgy állt neki Ljubov Andrejevna alakításának, mintha először találkozna a szereppel. Udvaros Dorottya Csehov finomságáról és a próbafolyamat kellős közepén a közös munka ellentmondásos örömeiről.