A Nemzeti Színház hírei

Mai eszünkkel úgy véljük, az Úr még a bibliai Jóbra sem mért ekkora csapásokat. Érthető, de még mennyire érthető, hogy Sára a miértre keresi a választ. (Osztrovits Ágnes) A számos díjjal kitüntetett színésznőről eddig is tudni lehetett, hogy tehetséges, de ez az alakítása a legnagyobbak közé emeli, egyenest oda, Törőcsik Mari közelébe. Az ő Sára asszonya kemény, de változni képes személyiség, aki lázad, ha igazságtalanságot vél felfedezni Isten akaratában, mégis megtörhetetlenül hűséges, hitben és házastársi kötelékben egyaránt. (Horkay Hörcher Ferenc)

A mi mostani Meggyeskertünk valahol ott egyensúlyoz komédia és szomorújáték, álom és valóság, lét és nemlét határán. A próbák során sokszor beszélgetünk arról Silviu Purcărete rendezővel, hogy Csehov kertje talán nem is valódi gyümölcsös, hanem afféle szürreális táj. Valami elmúlónak, szépnek a jelképe, aminek már csak a romjai maradtak meg. Lehet, hogy a kertnek is már csak az emléke szép.

„Botjára támaszkodva, sietősen átmegy a színpadon Firsz, aki kiment Ljubov Andrejevna elé; ősrégi libériát és cilindert visel, valamit motyog magában, de egy szavát sem lehet érteni” – így ismerjük meg a szövegkönyv alapján Csehov Meggyeskertjének talán legkülönösebb szereplőjét. Firsz a hagyományos értelmezések szerint olyan, mint maga a kert. Szinte némán jelképezi a szereplők, talán Oroszország, talán az egész világ elmúlását - meséli a 46 éves Trill Zsolt a 87 éves Firsz szerepéről.  Hogyan lesz a középkorú színészből aggastyán? Miként ragadhatók meg a mitikus öregedés rejtelmei?

Húsz évvel ezelőtt már játszotta a Párizsból hazatérő földbirtokost, ezúttal mégis úgy állt neki Ljubov Andrejevna alakításának, mintha először találkozna a szereppel. Udvaros Dorottya Csehov finomságáról és a próbafolyamat kellős közepén a közös munka ellentmondásos örömeiről.

Több évtizedes színházi pályafutása ellenére mindössze másodszor rendez Csehovot a román mester, Silviu Purcărete. Meggyeskertjét már csak ezért is nagy várakozás előzi meg. A sztárrendező a próbafolyamatról, a melodrámáról, és mindannyiunk meggyeskertjéről.

„Egy vidám darabot szeretnék írni, amelyben maga az ördög is bukfencet hány” – írta színésznő feleségének, Olga Knippernek a már nagybeteg Csehov, aki közel egy évvel a halála előtt, negyvenhárom évesen fejezte be a Meggyeskertet, talán legletisztultabb, mégis legtitokzatosabb ­darabját.

Silviu Purcărete Meggyeskert-rendezése a Nemzeti Színházban több szempontból is különleges esemény. A világhírű rendező gazdag pályafutása során ritkán rendezett Csehov-darabot, ezért nagy várakozás előzi meg a bemutatót mind a hazai, mind a nemzetközi színházi világban. Két kísérőrendezvény gazdagítja a Nemzeti Meggyeskert-bemutatóját: kiállítást rendezünk Silviu Purcărete utazásai során, saját kezűleg készített fotográfiáiból és Párizsból érkezik a nemzetközi tekintélyű kritikus és színházi író, George Banu, hogy a Meggyeskert híres előadásairól beszéljen. Az események szervezésében a Nemzeti Színház partnerei a romániai színházi szövetség, az UNITER és a Budapesti Román Kulturális Intézet.

A színészek tündöklő csillagát ünnepelték 169. születésnapján. Ezzel a címmel adott hírt az idei megemlékezésről a megyei lap. Mint rendesen, most is Ászáron, a művész szülőházánál tartották a megemlékezést, melyen színházunkat Szabó Ágnes vezérigazgatói megbízott képviselte. 

Jelentkezési határidő a Nemzetiszínháztörténeti vetélkedőre: március 10-e, vasárnap éjfél, Az ember tragédiája szpotversenyre pedig március 18. éjfél. Eredményhirdetés: március 25-én!

A 777 nevű népszerű keresztény orgánum interjút közölt a Nemzeti színművészével, Rátóti Zoltánnal, aki az Egy ember az örökkévalóságnak című előadás címszereplőjeként arra vállalkozott, hogy felolvas négy imát az általa alakított Szent Morus Tamástól. Az interjúban szívvel értő módon beszél arról, őt hogyan érintették meg ezek az imák, de szó esik a magyarföldi templomépítésről és a Csíksomlyói passió Péter apostoláról is.