A Nemzeti Színház hírei

Szeretettel várjuk gyermekes családokat, diákcsoportokat az Őszbúcsúztató Kölyöknapunkra november 21-én , vasárnap 9:30 – tól 14:00 óráig.

A hatalom természetrajza bontakozik ki az I. Erzsébet királynő és Stuart Mária viszályából kiinduló, a színészek erős fizikai jelenlétével megvalósított Alarme című görög produkcióban, ami a MITEM második, egyben az idei találkozót immár végleg lezáró „utórengéseként” szerepelt Nemzeti Színházban. Az Attisz Színház előadását Theodórosz Terzopulosz rendezte.

„A színház élő és mozgásban lévő művészet” címmel tartott workshopot a MITEM idején a világszínház nagyhatású rendezője és pedagógusa, Anatolij Vasziljev. Nem adok interjút senkinek, mondta az orosz mester kérlelhetetlenül, aztán megenyhült: egy kérdést feltehet…

Hetekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy mi is megnézzük a Budavári Palota új csodáját, a déli összekötő szárnyban található Szent István-termet, amely a Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon született újjá.

Zelei Miklóst hosszan tartó, súlyos betegség után csütörtök hajnalban érte a halál - a hírt a család közölte az MTI-vel.  Pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. Irodalmi munkásságából tizenhét kötet született. A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg. Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja. 

Vadászat a hajtók és Hobo szemszögéből. Világhírű színházi mesterek a világról és a művészet feladatáról, előadásokról és a tanításról: Purcărete, Koniordou, Vasziljev, Therzopulosz. MITEM – körkép a fesztiválról. Színházi ünnep 2023-ban: olimpia. Gasztro és szépirodalom… Érdekességek a Nemzeti Magazin legújabb számában.

Húsz évvel ezelőtt vitte színre először a Hobo Blues Band legendás, 1984-es albumát a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával. Vidnyánszky Attila szerint a Vadászat című előadás akkor még inkább koncert volt, mint színház. Azóta kétszer is megrendezte színpadon, de most egy teljesen új értelmezésben látható a Nemzeti Színházban. Két évtized – koncerttől a színházig.

Pazar ötletek, egyszerű, de impozáns látvány, izgalmas szellemiség – minden rétegében eredeti és elgondolkodtató Shakespeare-adaptációt láthatott a közönség a Maribori Nemzeti Színháztól a MITEM „utórengéseként”. A két, betegség miatt elmaradt előadás közül a találkozóhoz közeli időpontban a szlovén Rómeó és Júliát láthatták előbb a nézők, a másik produkció, az Alarme pedig október 29-én lesz a Nemzeti Színházban.

Egész hétvégén folyamatosan követhették az érdeklődők a Nemzeti Színházban és online az V. és a VI. Nemzeti VERSeny élő szuperdöntőjét, ahol a világjárvány miatt dupla döntő zajlott és az elmúlt két év legjobb versmondói léptek színpadra. Összesen 70 versklipet vetítettek le és ugyanennyi verset hallhatott a közönség. Mindkét nap versenye teltházzal, több ezer online néző érdeklődése mellett zajlott.

Mit látunk manapság, ha alaposabban szétnézünk? A világ a múlt maradékaiból él. Az ember ma azt éli föl, amit régebbi, aranylóbb korok ráhagytak. A fölélés egyik módja persze éppen a tagadás. Annak tagadása, hogy a régebbi korok aranylóbbak voltak. E mellett erős érv szól. Mert az ember mindig az aktuális múltat látja aranykornak. Így volt ez már az ókorban is. És nagyon is lehetséges, hogy ha nem akarunk az aranykor-fantáziák végtelen regressziójának örvényében elsüllyedni, akkor már sarjadásának kezdetén meg kell törnünk ezt a képzetet.