A Nemzeti Színház hírei

Sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes zászlófelvonással megnyitottuk az idei évi MITEM fesztivált április 10-én a Nemzeti Színházban. A 14 ország 27 produkcióját felvonultató esemény megnyitóján Vidnyánszky Attila kiemelte: a nemzeti színházak találkozójára a nyitottság és az antropológiai gondolatok jellemzők, amellyel Magyarország felkerült a világ színházi térképére. Soha nem volt ennyi produkció a MITEM-en mint idén. 

A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon együttműködésével, ismét megrendezi a Versünnep Fesztivált. A rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatja. A rendezvénysorozat tizenhárom éve indult útjára azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a magyar nyelven született irodalmi alkotásokra és népszerűsítse a művészi versmondást, mely képes minden magyar anyanyelvű embert összekapcsolni téren és időn keresztül egyaránt.​ Döntő a Nemzeti Színházban 2018. április 15-én a Kaszás Attila teremben. 

A mi esetünkben vannak „küldetésszerű” anyagok, amikor azt érezzük, hogy ezt mindenképpen meg kell csinálnunk, mert mindenkihez szólni akarunk, vagy mert a társulatnak szüksége van rá. És vannak „szerelembe esések”, amik személyesebb, költőibb, lilább történetek, mint a Woyzeck is, amelyre inkább úgy tekintek, mint kísérletre. Hogy megértsük, mi van. Hogy érzékeljük Woyzecket saját magunkban, hogy milyen kicsik vagyunk a világban. (ifj. Vidnyánszky Attila)

1824-ben egy Woyzeck nevű lipcsei borbély megölte a feleségét. Féltékenységből gyilkolt. Woyzecket, a bűnöst kivégezték. Erről megjelent egy újságcikk. A szóbeszéd szerint Woyzeck, a gyilkos, zavarodott ember volt, aki nem volt tudatában tettének. Ez a történet ihlette Georg Büchnert, aki négy különböző változatban, vázlatban készítette elő drámai művét, ami végül nem született meg...

Pinokkió utazása során a valóság és a fantázia birodalmában találkozik jó néhány „apafigurával”: a tűznyelővel, a cirkuszigazgatóval, a bíróval, akik mind fordítanak a sorsán. A realista és a meseszerű jelleget egybetartva arra törekedtünk Giuseppe Stellato díszlettervezővel és Graziella Pepe jelmeztervezővel, hogy a színház csodálatos színlelt valóságában az emberré válás folyamatáról beszéljünk.

Jólesett a hangulat, valami nagyon pozitív várakozás sugárzott mindenki arcán, mint egy régen várt focimeccs előtt. Most végre sikerült valami. A magyar csapat bekerült a döntőbe, és a tömeg már most tudja, megtörténik a csoda... (Wilhelm Droste) - Mi, akik gyerekeket nevelünk, tudjuk, hogy gyakran az ő kérdéseik a legnehezebben megválaszolhatóak. Gárdonyi Géza fejében állítólag a fiával az egri várban sétálva született meg a regény gondolata, s ez az a momentum, ami az alapművet és a színdarabot a leginkább összeköti: nem infantilizálja a nemzeti sorskérdéseket, a nagy erkölcsi dilemmákat, hanem olyan természetességgel fogalmazza meg az állandó gyermeki „miért”-eket, hogy a felnőttek válasza is szükségképp sokkal tisztábban, világosabban hangozhat el. (Prőhle Gergely)

A Woyzeck című előadásban Fehér Tibor játssza a tamburmajort, akiért így lelkesedik Marie: „A mellkasa, mint egy bikáé és a szakálla, akár az oroszlánnak”. De a színész nem növeszt szakállt a szerephez. Akkor sincs nagy orra, ha éppen Cyranóként lép színpadra. Azt mondja, a színész képes láttatni a láthatatlant is. Nem egy szőrszál miatt lesz féltékeny Woyzeck, és Cyrano komplexusait sem feltétlenül egy nagyorrú színész tudja hitelesen megmutatni, hanem aki felismeri és vállalja saját személyiségének elfojtott vágyait. A Részegek előadásához sem kellett részegnek lennie ahhoz, hogy közvetíthesse a darab „fő meszidzsét”: „Ne fossatok!” Kicsit bővebben: merjetek élni, merjetek szeretni!

Idén ünnepli a Nemzetközi Színházi Intézet fennállása 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból – az eddigi szokásoktól eltérően – öt földrész öt alkotóját kérték fel a Színházi Világnapi (március 27.) üzenet megfogalmazására. Az európai üzenetet Simon McBurney írta.

Öt kategóriában kapott nevezést a legjelentősebb oroszországi színházi elismerésre, az "Arany Maszk" díjra a Vidnyánszky Attila által rendezett Bűn és bűnhődés, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház előadása.

A somlyói Nyereg és a Hármas oltár – azaz a pünkösdi búcsú színhelyén látható majd a Nemzeti Színház előadása 2018. augusztus 18-án. Szándékaink szerint kinyitjuk az előadás terét, két-három futbalpályányi területen fogunk játszani, újra fogjuk szülni az előadást, a nyereg adottságaihoz igazítva - mondta Vidnyánszky Attila rendező a budapesti Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa által szervezett sajtótájékoztatón március 21-én Csíkszeredán.