A Nemzeti Színház hírei

Vidnyánszky rendezésében a darab egy a Katona által megírt prológust és öt szakaszt (felvonást) megelőző elő-előképpel indul: buli van a királyi palotában. Amikor a nézők megérkeznek a Gobbi Hilda színpad stúdiószínházi játszóterére – mely a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, és mintegy százötven nézőt képes fogadni –, a színészek már bent tartózkodnak a színen, jönnek-mennek, félhangon társalognak, rendezkednek, okostelefonokkal és egyéb kütyükkel babrálnak, hangolnak. A keverőpult mögött DJ serénykedik, egymás után többen is mikrofont ragadnak.

Az október 6-án bevezetett Romániából Magyarországra való beutazási korlátozások miatt a Sára asszony című darabunk több szereplője sem tudta vállalni részvételét az októberre meghirdetett előadásokban. Ebben a kényszerszülte helyzetben Vidnyánszky Attila, Döbrentei Sarolta művének rendezője különleges produkcióra készül.

Kedves Nézőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy színházunk egyik művészénél felmerült a koronavírus fertőzés gyanúja, ezért a 2020. október 2-i, 3-i és 4-i Tizenhárom almafa, az október 4-i Forró mezők és A székely menyecske meg az ördög című előadásaink elmaradnak. A Nemzeti Színház a hatóságokkal felvette a kapcsolatot, és a jelenleg érvényes járványügyi protokoll szerint jár el. Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra! 

A Nemzeti Színház idei, első nagyszínpadi bemutatója a Rómeó és Júlia lesz, Shakespeare legszebb szerelmi történetét Vidnyánszky Attila rendezi. A teátrum idei plakátkampánya is a december 4-i bemutatót vezeti fel, október 1-jétől ugyanis a darab szereplőinek portréi árasztják el Budapest köztereit.

Miért mai Márai hajdani Kassája? Hogyan lehet őszintén és tisztán elmesélni egy történetet gyereknek? Ki gyilkos? – nyomozás Móricz Zsigmonddal. Trianoni színészsors: Balázs Samu. Bánk bán maraton… és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház idei első magazinjában.

„A kassai bombák nemcsak háztetőket sértettek meg, hanem azt a nehezen elhárítható és tudatosítható alapérzést, hogy a gyermekkor mítosza hatalmasabb, mint a világ gonosz erői” – írja Márai Sándor a Pesti Hírlap tudósítójaként 1941 szeptemberében a Magyarország hadba lépését kiváltó kassai bombázásról. Ez az esemény volt a Kassai polgárok közvetlen inspirálója, melyet Németh Antal rendezésében, Somlay Artúr főszereplésével 1942 decemberében mutatott be a Nemzeti Színház.

A Magyarországi Szerb Színház kezdeményezésére a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetséggel közös szervezésben. A Jelen/Lét Fesztivál a magyarországi nemzetiségi színjátszás seregszemléje. A fesztivál kiváló lehetőség arra, hogy a nemzetiségi színházak képviselői újra együtt legyenek és megmutatkozhassanak a nagyközönség, a szakma előtt. Idén a 2020. március 23-29-re meghirdetett JELEN/LÉT FESZTIVÁL a pandémia miatt elmaradt. Ezen az oldalon láthatják az eredetileg meghírdetett előadások új időpontjait.  A korábban megváltott jegyek az új időpontokra érvényesek. Az előadáson az aktuális Covid19 szabályok betartása kötelező.

A tavaszi karantén miatt elhalasztott Forró mezők című előadás mellett egy másik bemutató is vár Mészáros Martinra, aki a Leánder és Lenszirom című tündérmese egyik címszereplőjeként több hónap kényszerszünet után lázasan készül a színpadra lépésre. Az elgémberedett tagokra a néptáncos emlékek, a megkopott szövegtudásra a jegyzetek adnak gyógyírt.

A gyerekek még nagyon tisztán értelmezik a világ dolgait. A szeretet az szeretet, a harag az harag. A színházban pedig teljes szívből drukkolnak a jónak, a hősnek, ösztönösen reagálnak a látottakra – mondja Márkó Eszter, a Leánder és Lenszirom rendezője.

A közösségért kiálló János mester A kassai polgárok főszereplője, akinek felesége, Ágnes egyszerre küzd férje művészi és magánemberi becsületért, támogatja őt a vállalásában, de meg kell harcolnia egy fiatalabb vetélytárssal is. Az Ágnest alakító Tóth Auguszta szerint Márai műve rávilágít nemes emberi értékek – a hűség, a tisztaság és a becsület – mai leértékelődésére is.