A Nemzeti Színház hírei

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Jászai Mari-díjat adományoz kiemelkedő színművészeti – színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai – és színháztudományi – színházelméleti és színházi kritikusi – tevékenység elismeréseként. A kitüntetettek között találtuk Bakos-Kiss Gábor kollégánk nevét is. Szeretettel gratulálunk!

A nézők érdekében szükséges lépés volt az előadások lemondása – hangsúlyozta a lapnak adott interjúban Vidnyánszky Attila.  A Nemzeti Színház főigazgatója arról is beszélt, mi történik ilyen esetben a színfalak mögött, és milyen gazdasági következményei lehetnek a veszélyhelyzetnek.

Az idei POSZT-ot a tervek szerint június 11-től 20-ig rendezik meg, ami a magyar kormány koronavírussal kapcsolatos, a színházi előadások megtartására vonatkozó határozata alapján még változhat - olvasható a szervezők MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. A Nemzeti Színház a Macskajáték című előadásával (rendező: Szász János) vesz részt a versenyben.

A Nemzeti Színház tájékoztatja Nézőit, hogy a hazánkat is érintő koronavírus-járványra tekintettel, az Operatív Törzs és Magyarország Kormánya határozata alapján a mai naptól a rendelkezés visszavonásáig nem tartja meg előadásait. A Madách Nemzetközi Színházi Találkozót pedig későbbi időpontra halasztja.  2020. március 17-től a SZÍNHÁZ JEGYPÉNZTÁRA és a JEGYIRODA is bizonytalan ideig ZÁRVA tart.További részletek a cikkben.

A Déryné programmmal az a célja a kulturális kormányzatnak, hogy a minőségi kultúra ne csak a szűk elit kiváltsága legyen, hanem minden állampolgár hozzáférjen a minőségi előadásokhoz - hangsúlyozta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Nemzeti Színházban, hétfőn tartott sajtótájékoztatón. Ezért lett a "Színház mindenkinek" jelmondat a mottója a programnak, amely elindítására egymilliárd forintot szántak.  

Hogyan kerül Trianon a színpadra? Miként kellene közösen beszélnünk kényes történelmi kérdésekről? Mi köze van a békediktátumnak a viszáki Tündérkerthez? Jó krimiíró volt-e Móricz Zsigmond? Milyen volt a magyar színházi élet Szlovenszkóban? Ezekről és még sok egyébről kínál érdekes olvasnivalót a Nemzeti Magazin.

„Bováryné én vagyok” – szoktunk hivatkozni Flaubert-re, ha azt bizonygatjuk, hogy az írók leginkább önmagukat, a saját történetüket fogalmazzák újra. A színészek viszont a mások által megfogalmazott szövegeket mondják, mások szerepét játsszák. Kivétel Szarvas József, aki az önéletrajzi könyvéből készült Pustol a hó után ismét olyan lehetőséget kapott a Nemzeti Színházban, hogy önmagát adhatja. A Tizenhárom almafa Táncos Csuda Mózsijaként lép először színpadra, majd ezt a szerepet elengedve a viszáki Tündérkert megálmodójaként szólalhat meg, mivel napjainkig – sőt, tovább – ér a „trianoni utójáték”.

A történet egyik szála a gróf Csáky István által vezetett naplóra épül, amely a magyar békedelegáció mindennapos munkáját, küzdelmeit mutatja be, míg a másik szál – Wass Albert nyomán – a bécsi döntést, az erdélyi határmódosítást, majd a második nagy háborút követi. A román ember bánata és a székely ember öröme rövid négy év alatt cserél gazdát. Ha az egyiknek jó, vajon a másiknak miért kell, hogy rossz legyen? Miért nem oszthatatlan az öröm tájainkon? Miként magasodik ebből az időből szigetként Apponyi trianoni beszéde? Ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat keresni és találni.

Wischer Johann, a Szerbiában működő Zentai Kamaraszínház vezetője és színésze, Tóth Tibor pedig a szlovákiai Komáromi Jókai Színház igazgatója és művésze. Mindketten játszanak a Trianonról szóló Tizenhárom almafa című előadásban – és személyükben a kisebbségi magyarságot is képviselik.

Sokféle gondolkodású, sokfelől tájékozódó művész alkotja ezt a társulatot, és sok mindenben nem is értünk egyet, de szabadon és őszintén tudunk vitázni, érvelni – és aztán együtt dolgozni. A Tizenhárom almafa stábjában a színpadi adaptációt író dramaturg, Verebes Ernő a szerbiai Zentára való, én kárpátaljai vagyok, a zentai és a komáromi színház színész-igazgatói is játszanak a darabban… Már csak elképzelni is izgalmas, ahogyan a nyolcvan felett járó Csurka László és Bodrogi Gyula eltérő élettapasztalata találkozik a huszonéves színészekével, akiknek már a rendszerváltás is történelemórai tananyag... Hogy az iskolai példánál maradjak: a lecke mindannyiunknak fel van adva.