Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Színházi Olimpia

Szcenárium / Olimpia / Bábművészet

Online Flashback, 2023. február

Valóban elmondhatjuk, hogy a bábművészet mára már Magyarországon is nagykorúvá vált?

A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében megvalósuló bábos programok, fesztiválok, rendezvények nagy száma és a hazai szakma egészét megmozgató előkészületek mindenesetre ezt bizonyítják. A Budapest Bábszínház Abstract Fest – I. elnevezésű fesztiválja és a Magyar Bábművészek Szövetségének világtalálkozója keretében közel 350 előadás kerül bemutatásra az ország számos pontján. Folyóiratunk, a Szcenárium megalapításától, 2013-tól kezdődően rendszeresen tett közzé ebben a témában esztétikai és történeti tárgyú tanulmányokat, életút-interjúkat, könyvismertetőket, a bábos képzés aktuális kérdéseit körüljáró írásokat. A 20. századelő színházi nyelvújítóiról szóló, általunk szervezett konferencián megemlékeztünk Blattner Gézáról, az európai avantgárd legismertebb magyar bábművészéről, Gordon Craig kortársáról, aki übermarionett-elméletével a világszínház egészét máig hatóan mozgatta meg, mint ahogy a 20. század végén Tadeusz Kantor Halálszínházát úgyszintén a bábos szemlélet tette kivételessé. Többször adtunk helyet a magyarországi vásári bábjáték emblematikus alakjáról, Kemény Henrikről szóló írásoknak. Kevesen tudják, hogy Németh Antal, a Nemzeti Színház egykori legendás igazgatója fiatal korától élete végéig foglalkozott a bábjáték sajátosságaival, mint erről összeállításunkban szereplő tanulmánya is tanúskodik. A bábművészet kiemelkedő kortárs alkotói közül Balogh Géza, Tömöry Márta, Kovács Géza, Szász Zsolt, Galántai Csaba és Boráros Szilárd munkásságába nyerhet betekintést az olvasó.

 

· Szász Emese: A báb mint régi-új színpadi médium, 2014. október, 7–21.

· Benkő Krisztián: Bábok és automaták. Gordon Craig és az übermarionett, 2019. december, 24–39.

· Lőrinc László: „Nyelvemlékek” és „nyelvújítás” Blattner Géza bábszínházában (1919–1930), 2016. február, 81–89.

· Németh Antal: A bábjátékos alkotó tevékenysége: az alakok életre keltése, 2019. január, 5–15.

· Vitéz László bölcsőjénél, avagy a bábos bódé belülről. Kemény Henriket Tömöry Márta kérdezte (részlet egy interjúból), 2021. április–május, 88–92.

· Galántai Csaba: Idősebb Kemény Henrik utolsó levele. Bevezető gondolatok egy készülő monográfiához, 2021. április–május, 93–104.

· Balogh Géza: Mikor a bábok még istenek voltak (széljegyzetek Tömöry Márta könyvéhez), 2013. november, 92–97.

· Balogh Géza: A cseh bábjáték, az UNIMA és a Művészeti Akadémia. Naplójegyzetek tanulóéveimből, 2019. december, 40–51.

· „A közös fogalmakhoz közös élmények kellenek”. Boráros Szilárd szcenográfus bábművésszel Szász Zsolt beszélget (lejegyezte: Ungvári Judit), 2020. január, 79–91.

· „A gyerek nem változott” – Interjú Kovács Gézával. (Gergó Judit interjúja alapján készítette Ungvári Judit), 2014.október, 22–26.

· Szász Zsolt: Bábok és emberek, 2017. október, 91–96.

· „A bábok nem sírnak”. Szász Zsolt bábművészt Mohácsi Szilvia kérdezte, 2021. október, 34–45.

(2023. február 17.)