Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2022. július 3. - Kornél, Soma Napja

MITEM 2022

MITEM krónika 14. nap -1. rész - Térségek és műfajok párbeszéde

SZÍNHÁZ ÉS SZABADSÁG - A X. SZÍNHÁZI OLIMPIA MAGYARORSZÁGON

A világ minden tájáról érkeznek a legkülönbözőbb művészeti társulatok a 2023-as X. Színházi Olimpiára, amelynek programjai a Nemzeti Színház koordinálásával valósulnak meg Magyarországon. A gigantikus eseménysorozat több művészeti ágban, sok alprogrammal, több kisebb fesztivállal kiegészülve, áprilistól júniusig kínál egyedülálló lehetőséget a találkozásra a színházaknak és a közönségnek egyaránt. A tervekről a szervezők és a magyar partnerszínházak képviselői számoltak be a sajtónak és az érdeklődőknek, a MITEM idei szakmai programjának beszélgetésén.

 

Az együttgondolkodás és a bárbeszéd fontosságát hangsúlyozta Vidnyánszky Attila a tájékoztatón. A Nemzeti Színház vezérigazgatója szerint éppen a mostani háborús helyzet erősíthet meg minket abban, hogy nem szabad „bezárni”, mennyire fontos a nyitottság. „A könnyű út az lenne, ha bezárkóznánk, ha csak azokra figyelnénk, akikkel egyetértünk. A MITEM példája is mutatja, hogy lehetséges szabadon ütköztetni a különböző véleményeket.” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila. Ehhez a gondolathoz csatlakozott a jelen lévő Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia egyik elindítója is, aki elmondta, a kezdeményezés ötlete 35-40 évvel ezelőtt éppen onnan indult, hogy dialógust teremtsenek a különböző ideológiákat és esztétikai elveket valló alkotók között. A görög rendező megemlítette, hogy az olimpia alapítói, köztük Tadasi Szuzuki, Robert Wilson, Jurij Ljubimov és Heiner Müller vele együtt arra törekedtek, hogy hidakat építsenek ki a kultúrák és a különböző térségek között. Terzopulosz kiemelte, hogy már az ókori olimpiák eszménye is a békét hirdette, a dialógus lehetőségét a legkülönbözőbb felfogású emberek között.

 

 

A társzervezők képviselői is részt vettek a tájékoztatón, köztük több színházvezető, illetve színházi szövetség vezetője is, akik a csatlakozó programokról számoltak be. Gemza Péter, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója elmondta, nagyon fontos eseménnyel, a felújított 155 éves színházépület átadásával nyitnák meg a debreceni programokat, amelyek között szerepel egy országos színházi találkozó és egy nemzetközi amatőr színházi fesztivál megszervezése is. Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a teljes magyar bábos szakma bekapcsolódik a Színházi Olimpia rendezvénysorozatába, nemcsak a 13 kőszínház, hanem a független bábszínházak is, régiós tömörülésekben szerveznek majd az előadások mellett workshopokat, szakmai találkozókat is. Kiss János, a Magyar Táncművészek Szövetségének társelnöke beszélt arról, hogy ő maga részt vett korábban az indiai olimpián, amely élete egyik legnagyobb élménye volt. Nagyon fontosnak nevezte, hogy Budapest mellett a vidéki központok is szerephez jutnak, így a táncművészet vidéki bázisaira is alapoznak a programok szervezésekor, úgy, ahogy a különböző műfajokra, a néptáncra, a kortárstáncra és a klasszikus balettre is. Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta, az a tervük, hogy a legemblematikusabb magyar operett, a Csárdáskirálynő minél több külföldi produkcióját meghívják Budapestre a találkozóra. Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója szintén a vidéki kulturális központok jelentőségét hangsúlyozta. Beszélt arról, hogy a miskolci teátrum éppen 2023-ban ünnepli 200 éves jubileumát, ez szerencsés alkalmat teremt arra, hogy megrendezzék a magyar nemzeti színházak találkozóját Miskolcon, az olimpiai programokhoz kapcsolódva. Nyakó Béla, a Szabadtéri Színházak Szövetségének alelnöke arról szólt, hogy a szabadtéri rendezvények a határon túli színházakkal való kapcsolatokra fókuszálnak, a programok része lesz egy különleges ősbemutató is Shakespeare A vihar című művéből.

A nemzetközi kapcsolatokat erősíti az a kezdeményezés, amelyről Rideg Zsófia, a Nemzeti Színház dramaturgja, fesztiválszervező számolt be. Ennek részeként 30 magyarországi és 20 külföldi partnerrel együtt keleti mesterekkel szerveznek műhelymunkákat, melynek végén 2023 május 20-án Teatrum Mundi címmel nagyszabású bemutatót is rendeznek majd. Kiemelte, hogy a sorozat égisze alatt először lesz látható Magyarországon tibeti opera, de érkeznek vendégek Indiából, sőt Algériából is a programra. Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház dramaturgja, fesztiválszervező, a Színházi Olimpia ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy több független színház is csatlakozik a programokhoz, elsősorban kortárs drámákat érintő témákban. Emellett több tengeren túli színház bevonásáról is tárgyalnak, mexikói, kanadai, illetve amerikai egyesült államokbeli partnerekkel. A tájékoztató végén Vidnyánszky Attila hozzátette még, hogy a Színházi Olimpia rendezvénysorozatához és a szintén jövőre esedékes Madách-évfordulóhoz kapcsolódik a Magyar Állami Operaház és a Müpa is, emellett a színművészeti egyetemisták nemzetközi társulatával színre viszik Az ember tragédiáját, amelyben minden színt más-más országból érkezők valósítanak meg.

 

Ungvári Judit

(2022. május 6.)