A Nemzeti Színház hírei

A felejthetetlen művész az ügynök szerepében, két bőröndjével itt áll a Nemzeti Színház parkjában. Párkányi Raab Péter alkotását Keleti Éva ikonikussá vált fotója ihlette. Az ügynök halála premierje előtt összegyűltünk a szobornál, hogy megemlékezzünk Tímár Józsefről, aki ötvenhét éve, ezen a napon, 1960. október 3-án hunyt el.

Személyes hangvételű Arany-esttel debütált  Ákos a Nemzeti Színházban, a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A népszerű énekes, aki nem először vágja a fejszéjét „prózai” estbe, a számára legkedvesebb verseket válogatta össze az életműből.

Ha igaz lenne a közhely, mely szerint minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő, ennek cáfolata Az ügynök halála: a dráma sikertelen kisembere mögött is ott áll egy erős nő, egy szerető társ. De Willy Loman nem sikertelen ember, hanem ember – „egyedüli példány” – helyesbít Bánsági Ildikó, aki a feleség szerepét játssza. És ki áll egy sikeres színésznő, egy sikeres előadás mögött? A Nemzeti Színház premierje kapcsán faggattuk a művésznőt.

Két fiú egy apa: örök konfliktus. Nagy Márk Biffje és Mátyássy Bence Happyje is hazugságok hálójában vergődik Az ügynök halálában. És a két fiatal színész nem gondol közben John Malkovichra.

– Loman érzékenységek hálójában vergődik, könnyen sérthető, sérülékeny ember. Nagyon sok minden bántja, számos sérülést hordoz magában. De Blaskó érzékenysége révén feldolgozza és meg is teremti a tragikus alaphelyzetet. Ő az a színész, aki magával ragadja a nézőt – mondja Csiszár Imre Blaskó Péterről. Összeszokott színész-rendező párosról van szó, hiszen pályájuk kezdete óta számos jelentős előadásban dolgoztak együtt.

Az amerikai álom szertefoszlása és a költészet születése mind belefér Az ügynök halálának legfrissebb újraértelmezésébe. Csiszár Imre egyszerre látja időtlen görög drámának és 21. századi társadalomkritikának Arthur Miller klasszikus darabját, amelyben a főhős bukása vezet a katarzishoz.

Bárkit is játszom – pozitív vagy negatív figurát – meg kell keresnem az okait annak, hogy miért úgy cselekszik, ahogyan. Meg kell találnom a figura igazságát. Minden szerephez elképzelek egy „életrajzot”, ami különösen akkor fontos, ha maga a darab – Katona műve ilyen – nem ad elég támpontot nekem.

Korábban már játszotta Katona hősét, de most neki is újra kellett ismerkednie régi ismerősével. Mátray László az erdélyi és a pesti Bánk bán közötti különbségről, és arról, miért határos a lehetetlennel a címszerep megformálása.

"Katona gondolkodásmódja szerint a királyságnak, az uralkodásnak van metafizikai dimenziója. Ha ezt nem értjük, akkor nem érthetjük a Katona által teremtett figurák motivációját sem: Petúr indulatát, Bánk tettét, Endre megbocsátását."

Katona legnagyobb tragédiája (szomorújátéka) a Bánk bán. A műnemet tekintve az életmű és a korszak toronymagasan kiemelkedő alkotása, és a szó hétköznapi értelmében is tragédia, mert a szerző életében teljesen visszhangtalan maradt. Huszonhárom éves volt, amikor a nagy műbe belefogott, és nem volt negyven, amikor meghalt, nem élhette meg az 1833-as kassai ősbemutatót