A Nemzeti Színház hírei

Caliban a sziget egykori urának szörny fia, akit Prospero a rabszolgájává tett. Alakjában egy nagyon izgalmas – korunk társadalmára is jellemző – kérdést szegez nekünk Shakespeare: mihez kezdünk a kultúrák összeütközésével – fogalmaz A vihar rendezője, Andrzej Bubień. – Manapság azt tapasztaljuk, hogy miközben zajlik az európai kultúrák valamiféle egységesülése, az eltérések és különbözőségek is fennmaradnak. A viharban azt látjuk, hogyan hordozza Caliban a saját kultúráját idegen közegben.

Prospero három archetípust is magába foglal: a mágus, a nevelő és az uralkodó megszemélyesítője, de számomra elsősorban – bármilyen furcsán is hangzik – ember. Apa, tanító, alkotó, de jellemző rá a megtörtség, fáradtság, csalódottság. A shakespeare-i figurák közül talán Prospero a legvisszafogottabb, a legzárkózottabb. Prospero esetében nagyon sok minden nem a szöveg kimondása által történik, hanem az őt formáló Horváth Lajos Ottó csendjeiben, a szavak között – mondja A vihar főszereplőjéről a rendező, Andrzej Bubień.

Prosperót, Milánó hercegét jobban érdekelték a könyvek, mint az uralkodás, s ezt kihasználva fivére, Antonio elűzi őt lányával, Mirandával együtt. Egy szigetre vetődnek, ahol Prospero varázserejével kiszabadítja Arielt, a szellemet rabságából, és saját szolgálatába állítja. A sziget másik lakója, Caliban, az Arielt rabságra vető boszorkány félig ember, félig szörnyeteg ivadéka is őt szolgálja. Ariel nem lázong, bár vágyik a szabadságra, ellenben Caliban, a nyers, vad, nevelhetetlen ösztönlény folyton lázadozik.

Öt év után tér vissza a Nemzetibe a szentpétervári Tovsztonogov Nagy Drámai Színház lengyel származású rendezője. Andrzej Bubieńt a 2014-es, karneváli hangulatú Operett után Shakespeare Viharjának rendezése közben ismét az izgatja, megtaláljuk-e még az igazságot a virtuális valóságban. Mágia, hullámsírba veszett értékek, a kultúrák találkozásának gyümölcsei – és egy rendhagyó Caliban-értelmezés.

Idén nem csak egyedülálló, rossz anyagi körülmények között élő idős embereknek próbáljuk szebbé tenni a Karácsonyt, hanem a Családok és Gyermekek Otthonában élő gyermekekét is. Így a Nemzeti Színház dolgozói, művészei a mindig aktuális tartós élelmiszerek, tisztálkodó és illatszerek mellett ebben az évben játékokat, sportszereket is hoztak a csomagokba.

Megemlékeztünk a felejthetetlen, Kossuth-díjas és a Nemzet Színésze elismerésben részesült Szabó Gyula színművészről. 2019. december 14-én 14 órakor emléktáblát helyeztünk el egykori lakhelyén (1025 Budapest, Józsefhegyi u. 24.), mely Stremeny Géza szobrászművész alkotása. Az emléktábla avatásán koszorút helyezett el Hegedűs D. Géza színművész a MASZK elnöke és Szabó Ágnes a Nemzeti Színház vezérigazgatói megbízottja.

Éppen azon voltunk, hogy világgá kürtöljük, nekünk is van egy tételünk a Jónak lenni jó árverés oldalán, mégpedig a Nemzeti Színház Évkönyve, amelynek különlegessége, hogy színészeinken túl a színház munkatársai is ellátták kézjegyükkel..., amikor jött a hír, hogy elkelt. Egy órán belül lecsapott rá a szerencsés vásárló. Így most már csak az örömünket tudjuk megosztani és egy fotót az aláírásokról. Köszönjük annak, aki ezzel a vásárlásával támogatta a Jónak lenni jó 2019-es programját.

„Addig él az ember, ameddig vannak tervei, vágyai, reményei. Még áhít valamit, még csalódik, még kétségbe esik” – mondja Örkény István klasszikusáról a Macskajáték főszereplője, Udvaros Dorottya. Ketten egyről – egy pap és egy esztéta vélemény a Rocco és fivéreiről. A történelem színpada és kulisszái – Trianon színházi szemszögből. Ezekről és még sok egyébről kínál érdekes olvasnivalót a Nemzeti Magazin.

 Egyidős vagyok a szerepemmel, hiszen Csermlényi Viktor is hetvenegy éves, ráadásul mindkettőnknek nehezen megy az éneklés, igaz, más-más okokból. Neki már, nekem még. Csermlényi Viktor világhírű operaénekes, aki pályája során bejárta a nagy színpadokat, és a Covent Gardentől eljutott… Pesterzsébetig.

 A színpadon eddig valahogy elkerültük egymást a Macskajátékkal, de Makk Károly filmadaptációját természetesen láttam és szeretem. Már csak a két idős asszony kiváló megformálása miatt is, Dajka Margit és Bulla Elma alakítása felejthetetlen. Nagyon szép mozi, de mi teljesen más felfogásban dolgozzuk fel, talán energikusabbak vagyunk, mint a filmbéli Orbánné és Giza. Kettejük kapcsolatán sokat dolgozunk Udvaros Dorottyával, hiszen ez egy titokzatos levelezés-telefonálás-párbeszéd...