Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2021. június 22. - Paulina Napja

Háttér

Csíksomlyói passió

Passiók

A csíksomlyói hagyománytól napjainkig

A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be: 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójáték került színre. Ezeket a helyi ferences gimnázium nagytermében adták elő. Később egy színjátszó ház is épült fából, amelynek szélesre tárták ajtaját, ha a nézőközönség nem fért a terembe. A szabadtéri előadásokat a Kissomlyó hegy aljában, a mostani keresztúton (Jézus hágóján), a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, vagy a templom előtti téren tartották. A hagyomány azt tartja, hogy olyan hűen és élményszerűen játszották a diákok a misztériumdrámát, hogy egy alkalommal a néző sereg – felháborodásában – kövekkel dobálta meg a Krisztust kínzó és keresztre feszítő zsidókat alakító diákokat.

Passiójáték

Krisztus kínszenvedésének és kereszthalálának az utolsó vacsorától a temetésig elbeszélt története a passió. Az ezt megjelenítő dramatizált színjátékot (misztériumjáték) nevezzük passiójátéknak. A kora-középkori liturgikus dráma templomi gyakorlatából fejlődött ki, s vált a 15. századra laikusok által kultivált szakrális tartalmú műfajjá. Ekkor már a szabad ég alatt, a városok közterein adták elő a passiójátékokat a helyi mesteremberek összefogásával és anyagi támogatásával. Az ellenreformáció idején újra az egyház fennhatósága alatt fejlődik tovább a műfaj: a passiók szövegét jeles paptanárok írják, és saját tanítványaik adják elő bibliamagyarázat gyanánt, a hívők erkölcsi épülésére. A passiók a hitélmény megújítását szolgálták:

 „Ezeket olvasván, kérlek, hogy sirjatok, / Kinnyain KRISTUSNAK szivből bánkodgyatok, / És büneitekkel, ha meg-bántottátok, / Meg-kővessétek, és nem száll rátok átok.” Így zárul egy 18. századi iskoladráma.


A csíksomlyói iskoladrámák feljegyzése 1787-ben megszakadt, és csak száztíz év múlva, 1897-ben jelentette meg Fülöp Árpád az első gyűjteményt, amelyből a 20. század ’70-es, ’80-as éveiben a téma iránt érdeklődő hazai színházi szakemberek inspirálódtak. Katona Imre 1971-ben ebből szerkesztett drámát Passió magyar versekben, avagy a megfeszíttetés története címmel, amelyet ugyanebben az évben Ruszt József rendezésében mutattak be a legendás Egyetemi Színpadon. De ugyanez a kiadvány képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is. Az idősebb generációk még emlékezhetnek erre a Csíksomlyói passióra, amely az akkori Nemzeti Színház produkciójaként több mint tíz éves sikerszériát ért meg Iglódi István, Ivánka Csaba, Kézdy György, Hámori Ildikó főszereplésével, Novák Ferenc koreográfiájával.


Jézus szenvedéstörténetének a színpadra vitele és az Erdéllyel való összetartozás kinyilvánítása akkor, az erkölcsileg szétzüllött diktatúra utolsó évtizedében valóságos protestációként hatott. De Kerényi Imre rendezése azt is bizonyította, hogy a 18. századi iskoladrámák nyelvezete a mai közönség számára is élvezhető, ha azzal a hagyományos népi kultúrával társul, mely a táncház-mozgalomnak köszönhetően kelt új életre.


A színpadi sikerrel szinte egy időben újabb szenzációs leletek kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom oltalmazó Szűzanya szobrának talapzatából, ahová a kommunista diktatúra elől rejtették az értékeket a szerzetesek. Az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak köszönhetően pedig egyre többet tudtunk meg arról a népi játékmódról is, amely – legalábbis részben – a 18. századi iskoladrámák hatására alakult ki.


A bibliai történet 18. századi iskoladrámai interpretációja mellett Szőcs Géza Passió című kortárs költői átiratának szövegei hangzanak el a Nemzeti Színház új előadásában. A Passió 1999-ben került színre a Merlin Színházban, mások mellett Törőcsik Marival, Söptei Andreával és Jordán Tamással Selmeczi György rendezésében. Szőcs művét „a teljes bibliai elbeszéléskincs szabad felhasználása” jellemezi – írta méltatásában Borbély Szilárd. Az iskoladráma és a kortárs szöveg szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes néptánc alapú koreográfiájával.

(2017. február 22.)