Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Memento mori – Anne Frank naplója, Kassai Nemzeti Színház, Balett Társulat, Szlovákia

    Szívbemarkoló táncelőadással vendégszerepelt a kassai balett a MITEM programjában. Bizonnyal a holokauszt 80. évfordulója adott apropót ahhoz, hogy feldolgozzák a világhírűvé vált naplót és Anne Frank rövidke életének történetét. Ondrej Šoth rendezése megrázó, felkavaró és felemelő is egyszerre.  
  • Régi formák bűvöletében – Xi'an Yisu Színház, Sanhszi, Kína: Zhaojun utazása

    A MITEM rendszeres látogatói megszokhatták már, hogy a fesztivál a kortárs színházi előadások mellett folyamatosan mutatott olyan teátrális formákat is, amelyek valamilyen ősi hagyományt éltetnek tovább. Szerepelt így a találkozón már koreai gyászszertartás, az olimpiai programban láthattunk indiai kathakálit és tibeti operát, most pedig egy ezeréves múltat idéző kínai opera járt itt, Budapesten.
  • Narratívák háborúja

    Döbbenetes kórképet ad mai világunkról Robert Icke A doktor című műve, amit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata hozott a MITEM-re, a világhírű román alkotó Andrei Șerban rendezésében. Az előadás az identitásbeli, faji, vallási, szexuális hovatartozási kérdések aktuális jelenségeinek tart görbe tükröt, igencsak elgondolkoztató módon, hiszen az előítéleteknek éppúgy „odamond”, mint az ezekkel szembenálló woke-kultúrának.
  • Kortárs múlt, jelenvaló hősök – Mongol Nemzeti Dráma Színház, Az Ég fia

    Zajos siker, állótapsos fogadtatás, lenyűgöző látvány, letaglózó energiák. Két alkalommal mutatta be Az Ég fia című produkcióját Mongol Nemzeti Dráma Színház a budapesti Nemzeti Színházban. A MITEM nyitányaként látott előadás arra is bizonyságul szolgált a nézőknek, hogy időről időre érdemes megszólítaniuk a fesztiválszervezőknek a tőlünk földrajzilag távollévő, ám szellemiségükben közel hozható kultúrák színházait is.
  • Lehet-e olyan világban élni, ahol elárulnak? Szűcs Nelli – Médeia

    Szűcs Nelli ízig-vérig színésznő – és ízig-vérig anya. A megcsalatott és gyermekeit meggyilkoló Médeia emberpróbáló szerepét pályája fontos állomásának tartja. Euripidész műve a norvég Eirik Stubø rendezésében egészen mai hangon szólal meg.
  • Bakkhánsnők, öltöztetők, randióra

    Ki a színház istene? Melyek a színész alapkérdései? Milyen a színházi öltöztetők láthatatlan világa? Hány órát mutat a Nemzeti régi-új randevúórája? Válaszok és további érdekes olvasnivalók a Nemzeti Magazin legújabb számában.
  • Kozmikus erők – Görög Nemzeti Színház: Oreszteia

    Gigantikus összegzés egy színházi mestertől – így lehetne összefoglalni azt az estét, amelyet Theodórosz Terzopulosz és az Oreszteia társaságában tölthetett a közönség. A világhírű görög rendező Aiszkhülosz trilógiájából készített színpadi változatát óriási sikerrel mutatta be a MITEM-en.
  • #LÁSKABOŽELÁSKA

  • Ő emel magasra

    Tóth Auguszta 2015 óta, vagyis tíz éve hívja izgalmas kalandozásra a nézőket a Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estjével. Önéletírásainak nagy erejű részleteivel, dalbetétekkel, komolyan és humorral idézi meg a mai művész egyik nagy elődje, Mezei Mária életét és pályafutását. A Jászai Mari-díjas, érdemes művésszel, aki az elmúlt évad végén a társulat tagjainak szavazata nyomán Szörényi Éva-díjat kapott, az önálló est évtizedéről beszélgettünk. 
  • „Szinte az egész előadás egy tánc” Ács Eszter – Gertrudis, Barta Ágnes – Melinda

    A Bánk bánkban Gertrudis és Melinda szerepe komoly kihívás elé állítja a színésznőket. Katona József darabjában mindkét nő máshogyan áldozat. Az alakokat megformáló Ács Eszterrel és Barta Ágnessel beszélgettünk.
  • FAUST AVAGY SILVIU PURCĂRETE KÖLTŐI SZÍNHÁZA

  • Visszatekintés - Ibsen, Peer Gynt és a Grane nevű paripa

    Blaskó Borbála rendezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza az életére. Az eredetileg nagyszabású, számos karaktert felvonultató drámai költemény nála átalakul egy személyes és meghitt háromszereplős lírai játékká, egyfajta időutazássá, amely az emlékezésről szól. A rendező édesapja, Blaskó Péter ezzel visszatér egykori jelentős szerepéhez, ahogy Peer Gynt is hazatér itt – és hozza magával teljes életét.