Holdbeli olvasópróba

Az olvasópróba - május 15. Az olvasópróba "közönségének" fele. (egy képre rá se férnek) Azt szeretném, ha az előadás nekünk felnőtteknek és a gyermekeinknek egyaránt sokat jelentene. Az a célom, hogy mindenki megérezze, a darab teli van szeretettel, fantáziával, tehetséggel, munkával - kezdte Valló Péter, aki a több órás együttlét alatt szabályosan elvarázsolta hallgatóságát. Az aztal másik vége A Holdbeli csónakos három síkon játszódó történet. Remélem, képesek leszünk mindhárom történet elmesélésére. Valló Péter Az első egy szerelmi történet - ezzel talán nem lesz probléma... Jégapó, magyar fejedelem, gyönyörű leányával, Pávaszem királykisasszonnyal él Ukkonvárban. Medvefia királyfi, a lapp trónörökös, a várban apródkodik. A két fiatal olyan közel van egymáshoz, hogy a közelségtől nem látják, mennyire illenek egymáshoz. Ezzel gyakorta vagyunk így. Valami távoli, elérhetetlen dologra vágyunk (Pávaszem például a Holdba szeret bele), és ami ott van az orrunk előtt, észre se vesszük... A második történetet lényegére Weöres Sándor azzal mutatott rá, hogy valamiféle különös, sajátos kicsinyítő képzővel láttatta művének magyar hőseit, Pávaszemet, Medvefiát, Jégapót, Vitéz Lászlót, Paprika Jancsit, Bolond Istókot. Ők ugyanis, még egy csetlő-botló, identitását kereső, szuverenitását őrizni próbáló fiatal kultúra gyermekei. Szemben az "egész ember" uralkodókkal, a kínaival, sumnéral, akik nagy múlttal rendelkező, "kész" civilizációk fiai. Sajnálatos, mondta egyszer Weöres, hogy a darabnak ezt a kulturális önazonosságról szóló vonulatáról meg szoktak feledkezni. És végül, egy különös, transzcendens történetet is szeretnék megmutatni. Pávaszem királykisasszony lelki átváltozását. Őt fiatal, tanulatlan, elkényeztetett lányként ismerjük meg, aki a kalandok során felnőtt, önálló döntésekre, felelősség vállalásra képes nővé érik. Gondoltam, ezeket egyszer el kell mondani, és hol máshol, mint az olvasópróbán. A későbbiekben ezzel már nem szeretnék senkit sem úntatni, hiszen a Holdbeli csónakos remek játék, amin remélem, mindenki nagyon sokat fog nevetni. Kép a gyereknapi rajzversenyről

(2003. május 15.)